A Mohácsi Nemzeti Emlékhely egyik tömegsírjából gazdag leletanyag került elő
A Szegedi Tudományegyetem és a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei közösen dolgoznak a projektben.
A Szegedi Tudományegyetem és a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei közösen dolgoznak a projektben.
A kutatás vezetője szerint rég elveszett testvérvonalunkat találtuk meg.
“Az ilyen leletek ritkának számítanak a világban, általában barlangokban, nem a tengerszint alatt bukkanunk településmaradványokra.”
Úgy tűnik, a maradványok ugyanazon okból maradtak fenn érintetlenül, ami a helyiség pusztulását okozta: a tűzvész miatt.
A régészek egy lakópark építése előtt tárták fel a területet, amikor a különleges lelet előkerült.
A temetődomb több kilométer messziről is látszik.
Az áldozatok többsége megfulladt.
A királyság, ahonnan a maszk származik, a kutatók szerint az egyike volt a selyem egyik fontos forrásának.
Az i.e. 3000 környékén átköltöztetett mítikus sziklákkal kapcsolatos új felfedezésből drámai következtetéseket vonhatnak le a tudósok.
A szövetek rendkívüliségét fokozza, hogy először fedeztek fel vaskori királybíbor színű anyagot a dél-levantei területen.
A leletek kora körülbelül 3000-3500 év lehet.
Decemberre is tartogatnak még bejelentést.
Az inkáknál az emberek után a legfontosabb élőlények a lámák voltak.
A csontváz méreteinél fogva egy akkoriban kifejezetten nagydarabnak számító, magas rangú katona sírját tárták fel a régészek.
A GPR-technika alkalmazása egészen új távlatokat nyithat meg a régészetben.
Öt régészeti korszak leleteit tárták fel a tervezett M76-os gyorsforgalmi út zalai nyomvonalán végzett ásatásokon. A Keszthely-Fenékpuszta lelőhelyen talált legkorábbi, rézkorból származó leletek közel 6000 évesek.