Tizenöt perc alatt végzett Pompei lakóival a vulkanikus törmelékár

Olasz és brit kutatók megállapították, hogy nagyjából 15 perc alatt végezhetett Pompei lakóival a Vezúv 79-es kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár.

A pompejiek halála máig kísért

A robbanásos vulkánkitörések legpusztítóbb jelensége a sűrű, gyorsan mozgó, megszilárdult lávadarabok, vulkáni hamu és forró gázok alkotta törmelékár, írja a The Guardian cikke.

Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) munkatársa, Roberto Isaia szerint a Vezúv kitörésekor felszabadult halálos törmelékár hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott.

pompei vezuv vulkan vulkankitores regeszet
Pompei város lakói nagy részével a vulkanikus törmelékár végezhetett / Fotó: Shutterstock

Az olaszországi Bari Egyetem, az INGV és az Edinburgh-ban működő brit földtudományi központ kutatóinak tanulmánya megerősíti, hogy Pompei lakóinak esélye sem volt a menekülésre. A természeti katasztrófában meghalt csaknem kétezer ember többsége megfulladt az otthonában vagy a város közterein. A szakemberek által kidolgozott modell szerint a gázok, a hamu és a vulkáni részecskék 10-20 percre boríthatták be a várost.

Pompei végeláthatatlan pokoli felhője

Isaia szerint lehetséges, hogy néhány tucat emberrel a kráterből kilövellt és Pompeire zúdult kőzetdarabok (lapillik) végeztek, de a többség megfulladt. A szakember szerint a törmelékár néhány perccel a kitörést követően érhette el a várost.

Az a 15 perc abban a pokoli felhőben végeláthatatlannak tűnhetett. A városlakók valószínűleg el sem tudták képzelni, hogy mi történik velük. A pompejiek együtt éltek a földrengésekkel, a vulkánkitörés azonban ismeretlen volt számukra, ezért meglepetésként érte őket az izzó hamufelhő

– tette hozzá a szakember.

Isaia szerint a kitörési oszlop összeomlása okozhat törmelékárt. A törmeléklavina óránkénti több száz kilométer sebességgel száguldhat lefelé a vulkán oldalán. Ma Pompei Olaszország második leglátogatottabb régészeti helyszíne a római Colosseum után. Az ókori romváros tavaly nagyjából egymillió látogatót vonzott.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból