Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány napja készültségbe helyezte a nukleáris erőket. Nyugati elemzők szerint ez csak figyelemelterelésként szolgáló fenyegetés, és remélhetőleg az is marad. Egy nukleáris csapásnak valóban súlyosabb következményei lennének. Még annál is, amire elsőre gondol.

Kissé morbid témával foglalkozik a Science Alert című tudományos híroldal: azt próbálják szakértői módon vázolni, milyen messze kellene lennie valakinek egy atomtámadás idején, hogy biztosan túléljen egy ilyen szörnyűséget.

A felvetés nem csak úgy jött: az orosz-ukrán háború miatt vették elő, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő egyszer csak bemondta, készenlétbe helyezte a nukleáris erőket, amiért a NATO-tagországok „agresszív kijelentéseket” tettek az Ukrajnát lerohanó Oroszország ellen.

Bár nyugati elemzők és szakértők szerint Putyin csak „retorikai harcot” folytat, egy atomtámadás valóban szörnyű következményekkel járna.

A Science Alert cikkében felhívja rá a figyelmet, hogy a világon ma nagyjából 12 700 atomtöltet érhető el, de a pusztításuk mértékét számos tényező befolyásolhatja. Ilyen például az időjárás, a detonáció időpontja, a földrajzi helyzet, és az is, hogy a töltet a földbe csapódva robban vagy a levegőben.

Egy atomtöltet robbanásakor elképesztő energia szabadul fel, amely vakító fényt eredményez.

Ez a szakértők szerint a vaksághoz hasonló, néhány percig tartó állapotot váltana ki annál, aki belenézne, akkor is, ha 20 kilométeres távolságban lenne a robbanás helyétől. Éjszaka már egész más a helyzet: ha tiszta az égbolt, úgy még a robbanástól 85 kilométerre élők is átmeneti látászavarral küzdenének.

Kapcsolódó cikk

Ennél súlyosabb probléma a bomba, illetve a hő által kiváltott égési sérülések. Ezt még 11 kilométeres távolságban is megéreznék az emberek, enyhe, elsőfokú égési sérülések formájában. Rövidebb távolságnál a sérülés mértéke csak fokozódik: a bőrszövet ilyenkor már súlyosan károsodik, felhólyagosodik. 

Ez harmadfokú sérülésnek minősül. A kiváltott sérüléseket ugyanakkor nagyban befolyásolhatja a ruházat is. Általánosságban elmondható, hogy a fehér ruhák visszaverhetik a robbanás energiájának egy részét, míg a sötétebb ruhák elnyelik azt.

A Science Alert szerint a hirosimai robbanás során, a becsapódás helyszínén mintegy 300 ezer Celsius-fok lehetett a hőmérséklet. Ez persze csak becslés, de így is nagyjából 300-szor magasabb érték, mint azé, amelyen a holttesteket elhamvasztják. 

Egy atomba okozta robbanás hirtelen jött légnyomásváltozást is kiváltana, ami összezúzná a tárgyakat és ledöntené az épületeket, ami egy újabb veszélyfaktor. És a sugárfertőzés okozta károsodásokról még szó sem esett.

Top sztorik a rovatból

Nincs több cikk

Ez is érdekelhet