Egy új kutatás szerint a neutroncsillagok erőteljes, tűzforró széláramlatokat szabadítanak fel azt követően, hogy felfalták kozmikus kísérőiket.
A neutroncsillagok olyan nagyobb tömegű csillagok maradványai, melyek életük végére értek, és intenzív szupernóvákká váltak, felrobbantak, majd sűrű magot hagytak maguk után. Ezek a csillagtetemek a világegyetem legsűrűbb ismert objektumai, ha eltekintünk a fekete lyukaktól, amelyek náluk sokkal termetesebb égitestek pusztulásakor keletkeznek.

Bizonyos esetekben a neutroncsillagok rendelkeznek egy csillagkísérővel, ezáltal úgynevezett kis tömegű röntgenkettős rendszerré válnak.

Tudósok eddig is tudták, hogy a neutroncsillagok gyakran az anyag egy részét áramlatok, illetve sugárnyalábok formájában kibocsátják a világűrbe, ám eddig lehetetlen feladatnak hitték a nyomon követésüket és azonosításukat.

“A NSA Hubble űrteleszkópjának, az Európai Űrügynökség (ESA) XMM-Newton műholdjának, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövének (VLT) és a spanyol Gran Telescopio Canarias (GTC) adatai alapján csillagászok megvizsgálták a Swift J1858 néven ismert röntgen kettőscsillagot, és sikeresen kimutatták a forró és hideg szelek által előidézett robbanásokat, melyek arra utaltak, hogy az égitest állandóan fogyasztja kísérője anyagát” – írta a Space.

A csillagközi porfelhők olykor nehézségeket okoznak az objektumok megfigyelésében, ám a Swift J1858 különlegesnek bizonyult, mivel bár távol a  Tejútrendszerben található, az elhomályosodás kicsinek bizonyult ahhoz, hogy teljes, több hullámhosszú vizsgálatot lehessen végezni.

Míg az ultraibolya hullámhosszakon végzett megfigyelések a forró áramlatok jeleit mutatták, addig a hidegebb szelek optikai hullámhosszakon voltak láthatók, mégpedig ugyanazokon, amelyeket az emberi szem is érzékelni képes. Hogy vajon miért nincsenek zöld csillagok, arról pedig ebben a cikkünkben írtunk.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Nincs több cikk

Ez is érdekelhet