„Nem úgy döntöttem, hogy 40 évesen szingli leszek, hanem a függetlenséget választottam – kompromisszumok nélküli életet, saját magam alkotta jövőt. Az igazság az, hogy senkit nem szerettem annyira, hogy feleségül menjek hozzá” – mondja a Londonban élő író, újságíró – írta meg a Thesun.
„Valahányszor elmondom valakinek, hogy szingli vagyok, érzem, hogy kínosnak tartják a helyzetet, és mindig megnyugtatnak, hogy ez csak idő kérdése” – teszi hozzá.
Kapcsolódó cikk
Miért lehet az egyedülállóság a legtermékenyebb talaj a személyes fejlődéshez?
A szingli életmód nem katasztrófa.
Az egyetem elvégzése után ugyan voltak rövidebb kapcsolatai, de egyik sem tartott egy-két hónapnál tovább. „Amikor a barátaim összeházasodtak, nem éreztem aggodalmat az egyedülállóság miatt. Azt hittem, eljön az én időm” – tette hozzá.
A 30-as évei nagy részében Emma keményen dolgozott, és élvezte a szingli életet, de miután betöltötte a 40-et, szembe kellett néznie bizonyos sztereotípiákkal. „Az emberek azt feltételezik, hogy pánikba kéne esnem a termékenységem miatt. De soha nem vágytam kétségbeesetten arra, hogy anya legyek” – mondta.
Kapcsolódó cikk
Kutatás szerint a szerelmesek kevesebb időt fordítanak magukra, mintsem a párjukra
Elsőként sikerült bizonyítani a kínai-amerikai kutatócsoportnak.
