Ezzel a kérdésfelvetéssel provokálja egy pár a vendégségbe hívott gyanútlan barátaikat, rokonaikat a Der Vorname (magyarul keresztnevet jelent) című német vígjátékban. Az értelmiségi leendő szülők névválasztása egy totális provokáció, ami a baráti összejövetel vitaindítója lesz. Egy érdekes állatkísérlet, ami mindannyiunkat gondolkodásra késztet.
Miért, csak egy név, nem?
Ez az egyik tételmondata a filmnek. A történet szerint Thomas és barátnője, Anna gyermeket várnak. A leendő apa arra kéri sógorát, Stephant és a család egyik barátját, Renét, hogy találják ki, hogy fogják hívni a kisfiút. Annyit elárul, hogy a neve A-val kezdődik. Miután kifogynak a tippekből, a pár elárulja, hogy a kisbabának választott név az Adolf lesz.
A vendégek kellemes vacsorára jöttek, a bejelentés azonban teljesen más irányba tereli az est hangulatát.
DER VORNAME Trailer German Deutsch (2018)
Offizieller „Der Vorname” Trailer Deutsch German 2018 | Abonnieren ➤ http://abo.yt/kc | (OT: Der Vorname) Movie Trailer | Kinostart: 18 Okt 2018 | Filminfos https://KinoCheck.de/film/zir/der-vorname-2018 Es hätte ein wunderbares Abendessen werden können, zu dem Stephan (Christoph Maria Herbst) und seine Frau Elisabeth (Caroline Peters) in ihr Bonner Haus eingeladen haben.
A film egy francia színdarab alapján készült, amiből francia-belga koprodukcióban már csináltak filmet Le Prénom címmel. Nálunk Hogyan nevezzelek? alatt futott.
Az Adolf egyébként széles körben elterjedt név volt a német nyelvű országokban. Egészen addig, míg Hitler hírhedté és gyűlöltté nem tette. 1942 után nagyon népszerűtlenné vált, ’51-től kezdődően pedig alig használták.
Sokan azok közül, akik a háború előtt születtek és az Adolf nevet kapták, el akarták kerülni, hogy a náci vezérrel asszociálják őket. Így például Adolf Dassler, az Adidas alapítója becenevét, az „Adit” használta inkább.
Miközben az tilos Németországban, hogy valaki a gyerekét Adolf Hitlernek nevezze, addig nincs olyan hivatalos jogszabály, ami megtiltaná az Adolf keresztnév választását.
A német anyakönyvi hivataloknak azonban joguk van arra, hogy megakadályozzák a névadást, ha úgy látják, az a szélsőjobboldali extrémizmust népszerűsíti.
Hitler mint vicc
Érthető módon Hitlerrel viccelődni nem igazán jön be Németországban. Azok a filmrendezők és talk-show házigazdák is erről számoltak be, akik megpróbálkoztak a „műfajjal”. A németek tisztában vannak azzal, hogy a náci bűnök trivializálása morálisan elfogadhatatlan.
Máshol ez valamivel könnyebb volt. Gondoljunk csak Charlie Chaplinre és a Hitlert és a nácikat egy szatíra keretében kigúnyoló A diktátorra 1940-ből!
Időközben valamelyest oldódtak ezek a dolgok, és a német rendezők időnként előállnak nácikról szóló vígjátékokkal. Dani Levy azonban tabudöntő módon a német komédia csillagát, Helge Schneidert kérte fel 2007-es, magyarul A véresen valódi valóság Adolf Hitlerről című filmje címszerepének megformálására.
Az elismert színházi színészt, Martin Wuttkét pedig Tarantino Becstelen brigantikjában láthattuk 2009-ben.
De említhetnénk Timur Vermes szatirikus regényét, amiből 2016-ban szintén mozifilm készült magyarul Nézd, ki van itt címmel. A sztori szerint Adolf Hitler a modern kor Berlinjében ébred egy nap, és azt látja, hogy itt béke, demokrácia van, rengeteg a külföldi, és egy nő a kancellár. Ebben az új korban és merőben más közegben a média segítségével próbál egyre nagyobb népszerűségre szert tenni. A sors fintora, hogy Oliver Masucci filmjében egy igazi neonáci tüntetést is lehet látni, ami sajátos, keserű ízt ad a szatirikus vígjátékhoz.
