Az Európai Bizottság újabb lépést tesz a magyar kiskereskedelmi különadó ügyében, amelyet aránytalannak és diszkriminatívnak tartanak a külföldi boltláncok. A Spar és más szereplők panaszai nyomán Brüsszel most hivatalos felszólítással fordul Budapesthez, ami peres eljárás előszobája lehet – számolt be a Financial Times.
Az Európai Bizottság kedden várhatóan újabb szakaszba lépteti a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást a 2020-ban bevezetett, majd 2022-ben megemelt kiskereskedelmi különadó miatt. A főként a külföldi tulajdonú boltláncokat sújtó, 4,5 százalékos forgalmi adót a Spar és más szereplők aránytalannak és diszkriminatívnak tartják – különösen, hogy magyar franchise-láncok ezzel szemben gyakran csupán 0–1 százalékos terhet viselnek.
Az Európai Bizottság tavaly áprilisban indította el az eljárást, így az hamarosan bíróság elé kerülhet, ha a magyar kormány nem változtat az adón – idézi a hírt a portfolio.hu.
Kapcsolódó cikk
Vészjóslóak az előrejelzések a benzinárakkal kapcsolatban – erre lehet számítani
A háború miatt rohamosan nőnek a benzinárak, az árstop miatt benzinhiányra is lehet számítani.
A Spar Austria vezérigazgatója, Hans Reisch korábban már nyilvánosan kijelentette: a különadó olyan mértékű, hogy a cége veszteségessé vált magyarországi működésében. Ezt a kritikát osztja az osztrák gazdasági és külügyminiszter is, aki Ursula von der Leyenhez írt januári levelében az uniós piacra vonatkozó szabályok megsértéséről írt.
A levél nyomán a Bizottság már tavaly vizsgálatot indított, amelynek részeként most „indokolással ellátott véleményt” küldenek Budapestnek – ez a peres eljárást megelőző utolsó lépés – állítja a Financial Times, amely jelzi, hogy ez az előszobája a bírósági szakasz megindításának.
Kapcsolódó cikk
Uniós szóvivő: az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálja a magyar pedofilellenes törvényt
Christian Wigand szerint a gyermekek védelmében is fontos érték a szólásszabadság és az egyenlőség.
Brüsszel szerint a különadó aránytalan terhet ró a külföldi cégekre, és Magyarország a jelenlegi formában határozatlan ideig tartja fenn a szabályozást anélkül, hogy kilátásba helyezné annak megszüntetését. A lap szerint az ügy hátterében politikai és piacszerkezeti feszültségek is húzódnak: a magyar kormány évek óta próbálja visszaszorítani a nagy, külföldi boltláncok piaci részesedését, és helyzetbe hozni a hazai tulajdonú szereplőket.
Az újabb eljárás tovább mélyíti a Budapest és Brüsszel közötti jogi viták sorát, amelyek már több területet is érintenek – így például a szuverenitási törvényt is.
A magyar kormány egyelőre nem reagált hivatalosan az újabb fejleményekre, ám, ha a Bizottság indokoltnak látja a jogsértés fennállását, a következő lépés már az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.
Kapcsolódó cikk
A magyar kormány minden kapcsolatot felfüggeszt az Európai Bizottság alelnökével
Új frontot nyitott a magyar miniszterelnök az európai színtéren.
