Január 3-án, szombaton a világ azon kapta magát, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnök parancsára megtámadta Venezuelát. Nemcsak megtámadták az országot, de elfogták annak elnökét, Nicolás Madurót feleségestől, majd elszállították az Egyesült Államokba. A venezuelai ellenzék szerint egyébként átverés az egész: úgy vélik, Maduro és az USA megállapodott, és így tudták megszöktetni a korrupt ország szélsőbaloldali diktátorát.
Az Egyesült Államok és Venezuela közötti konfliktus nem egyik napról a másikra éleződött ki. Donald Trump már hónapok óta nyíltan bírálja a venezuelai vezetést amiatt, hogy Washington szerint az ország kulcsszerepet játszik az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelemben.
Az amerikai elnök többször kijelentette: Caracas nemcsak eltűri, hanem aktívan segíti is a kábítószer-útvonalakat, amelyek a Karib-térségen keresztül érik el az amerikai partokat. A venezuelai kormány határozott hangú közleményben ítélte el a történteket, „rendkívül súlyos amerikai katonai agressziónak” nevezve az akciót. A közlés szerint támadás érte Caracast, valamint Miranda, Aragua és La Guaira államokat is. A kormány azzal vádolta Washingtont, hogy megsérti az ENSZ Alapokmányát, illetve veszélyezteti a nemzetközi békét.
Kapcsolódó cikk

Hátborzongató videó: így csaptak le Venezuelára az amerikai különleges egységek
Éjszaka robbanások rázták meg Caracast, amit a venezuelai kormány hivatalosan is megerősített. A támadások nemcsak a fővárost érintették, hanem Miranda, La Guaira és Aragua tartományokat is sújtották. A közzétett felvételeken robbanások és alacsonyan szálló helikopterek láthatók Caracas felett, ami tovább fokozta a feszültséget.
Donald Trump nem sokkal később bejelentette, hogy a katonái elfogták Maduro elnököt és feleségét, majd mindkettejüket az Egyesült Államokba vitték. Mint kiderült, Trump személyesen adta ki a támadást elindító parancsot, nem tájékoztatva a szenátust sem. A történtek után Vladimir Padrino Lopez, Venezuela védelmi minisztere beszédet mondott, amelyben azt ígérte, harcol majd az USA ellen, amely szerinte civil célpontokat is támadott. Delcy Rodriguez alelnök később beismerte, hogy fogalmuk sincs, hol van Maduro elnök és a felesége.
A legérdekesebb az egészben, hogy a Sky Newsnak venezuelai ellenzéki vezetők azt mondták, az egész vélhetően egy átverés: szerintük Maduro és az USA megegyeztek, és valójában arról van szó, hogy a támadás álcája alatt az elnök amerikai segítséggel gyakorlatilag elhagyta az országot.
Nicolás Maduro Moros 1962. november 23-án született Venezuela fővárosában, Caracasban. Jelenleg Venezuela elnöke, bár ez most, hogy elfogta az amerikai hadsereg, valójában már valószínűleg nem igaz. Szélsőbaloldali politikus, aki az elődje, Hugo Chávez politikáját folytatta, diktatórikus eszközöket is – főleg azokat – igénybe véve.
Kapcsolódó cikk

Őrült drága lesz a benzin Magyarországon Venezuela miatt? Itt van Orbán Viktor bejelentése a történtekről!
Az USA venezuelai katonai akciójáról maga Orbán Viktor kormányfő is szükségesnek látta megszólalni. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy egyeztetett a kormány az energiaszektor főbb képviselőivel.
Apja, Nicolás Maduro Garcia munkásmozgalmi vezető volt, s 1989. április 22-én halt meg egy motorbalesetben. Az anyja, Teresa de Jesús Moros egy kolumbiai határvárosban, Cúcutában született. Maduro egy állami középiskolába járt, a középiskolai hallgatói szervezet tagjaként ismerkedett meg jobban a politikával. Az elérhető feljegyzések alapján egyébként a későbbi elnök nem végezte el a középiskolát. Kubában végzett el egy egyéves politikai képzést a Fiatal Kommunisták Egyesülete szervezésében.
Maduro felesége, Cilia Flores ügyvéd és politikus. Amikor 2006-ban Maduro külügyminiszter lett, ő vette át az országgyűlésben (helyesebben az ottani neve alapján nemzetgyűlésben) a posztját. A törvényhozás elnöke lett, amely szerepkörben az első nő volt Venezuelában. Van egy gyermekük, Nicolás Maduro Guerra, aki szintén aktív résztvevője hazája politikai életének. Madurónak van két unokája, Paula és Sofía.
Maduro a pályafutását egyébként buszsofőrként kezdte, majd szakszervezeti vezető lett. 2000-ban választották országgyűlési képviselővé (a nemzetgyűlés tagjává).
2006–2013 között külügyminiszter, 2012-2013 között pedig Venezuela alelnöke volt. A beteg Hugo Chávez, az előző, az országban baloldali fordulatot és megosztó eredményességű reformokat végrehajtó elnök őt jelölte ki az utódjának.
Maduro át is vette a hatalmat 2013 márciusában, majd az ugyanazon év áprilisában megtartott időközi választásokon legyőzte az ellenzéki jelöltet, de mindössze 1,5 százalékkal. Az ellenfél a szavazatok újraszámlálását követelte, ám végül mégis Maduro nyert.
Kapcsolódó cikk
Többször kért lehetőséget az elnöki rendeletekkel való kormányzásra a törvényhozástól, s a lehetőséget meg is kapta. 2013-ban azért kérte, hogy szembeszállhasson a korrupcióval és a gazdasági válsággal, 2015-ben pedig azért, hogy kezelhesse a helyzetet, amit az okozott, hogy az Egyesült Államok hét venezuelai hivatalnokra szankciókat szabott ki.
Hugo Chávez halálakor, tehát 2013-ban Maduro még 45-50 százalékos támogatottságnak örvendett az országában. Egy év múlva ez 24,5 százalékra olvadt. 2014-ben Venezuelában sorozatban törtek ki a tüntetések a mindenütt megjelenő nagy fokú erőszak, az infláció és az alapvető élelmiszerek, illetve egyéb alaptermékek hiánya miatt. Az elnök szerint a tüntetések mögött valójában „fasiszta ellenzéki vezetők és az Egyesült Államok” állt. A tüntetéseket gyakran gumibottal, könnygázzal oszlatták fel, s az ENSZ szerint politikai okokból tartóztattak le embereket az országban.
Maduro országa, Venezuela nem épp a közbiztonságról ismert: ott van a latin-amerikai régión belül a legmagasabb emberölési ráta. Maduro ennek megváltoztatására a hadsereget vetette be, s bár kezdetben részsikereket ért el, végül ebben is kudarcot vallott. Valójában az ország romokban van, a demokratikus intézményeket sikerült szétverni, szegénység, korrupció és erőszak uralja az országot. Maduro ráadásul gyakran tereli el a figyelmet a belpolitikai és gazdasági katasztrófáról háborús fenyegetőzéssel: a szomszédos Guyanával szemben támaszt rendszeresen területi követeléseket.
Maduro országa tehát elég instabil, az elnök a gyenge gazdasági teljesítményt összeesküvés-elméletekkel magyarázza. Az Egyesült Államok azzal vádolja őket, hogy támogatják a nemzetközi drogkereskedelmet.
És a legfontosabb: Venezuelában található a világ egyik legnagyobb olajtartaléka.
Kapcsolódó cikk
Meghalt Luchita Hurtado venezuelai festőművész
Képeiben az univerzum egységének témája is megjelent.