A rendelet március 6-án lép majd hatályba.
Felkerült a kormány honlapjára a rendelettervezetet, amely szerint az Orbán-kormány a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet újra meghosszabbítaná, ezúttal 2026. szeptember 7-ig. A társadalmi egyeztetésre február 18-ig adtak időt, a rendeletet legkésőbb március 5-ig ki kell hirdetni, mert másnap Orbán Viktor kormányfő aláírásával hatályba is lép.
A válsághelyzetet először 2016. március 9-én rendelték el Magyarország egész területére, azóta mindig hosszabbítják, mivel az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei fennállnak.
Kapcsolódó cikk
Vajon mit tikolnak ennyire? Tíz évre titkosította a kormány, mi alapján születtek döntések a járványügyi veszélyhelyzetről az Operatív Törzsben
Visszamenőleg titkosították a döntések alapjául szolgáló adatokat.
A menedékjogról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy mikor rendelhető el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Az ellenzéki pártok és a civil jogvédők a jogszabály alapján már tíz éve érthetetlennek, jogsértőnek nevezték elrendelését, mivel a kabinet nem árulta el, mi a konkrét indok.
Az eredeti rendelet szerint az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek, Pintér Sándornak haladéktalanul gondoskodnia kell arról, hogy a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezéseket a közszolgálati műsorszolgáltatók, lehetőség szerint a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap a lehető legrövidebb időn belül közzétegye.
Az országos rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének a válsághelyzet elrendelése után 15 naponta közösen tájékoztatnia kell Pintér Sándort a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról. Erről a közvélemény azért nem kap tájékoztatást, mert ezek titkosított adatok.
Kapcsolódó cikk
Mélypont: a kormány a folyamatban lévő pereket töröltette veszélyhelyzetre hivatkozva
Egy friss kormányrendelet egy tollvonással elvágta a bírósági utat a szolidaritási hozzájárulás körüli vitákban. A döntés nemcsak a jövőre nézve szól, hanem a már futó pereket is megakasztja.
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozó háborús veszélyhelyzet május 13-ig tart. A sokadik hosszabbítást a kormány mindig azzal indokolja, hogy az orosz–ukrán háború miatt kell biztosítani a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét.
A kormány tehát úgy fordulhat rá az április 12-i választásra, hogy az országban válság- és veszélyhelyzet lesz, marad a rendkívüli jogrend, a rendeleti kormányzás, amely lehetővé teszi a hatályos törvények megkerülését. Háborús veszélyhelyzetet más uniós ország nem hirdetett, Magyar Péter azt ígérte, hogy a Tisza Párt eltörölné.
Az idei kampányban kiemelt téma a háború, a migráció. Orbán Viktor egyébként négy éve, a 2022-es kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalom kell, majd, miután esküt tett, a kormány egy Facebookon közzétett videóban háborús veszélyhelyzetet hirdetett, miután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé tette ezt.
Kapcsolódó cikk
Már el is dőlt a 2026-os választás, 4 hónappal a nagy nap előtt fura eredmények jöttek? A szakértő váratlan véleményt mondott
Lehet, hogy már eldőlt, ki nyeri a tavaszi választást – legalábbis egy friss szám ezt sugallja. Négy hónappal a voksolás előtt olyan különbség látszik, amire ritkán van példa.
