Magyar Péter és az új kabinet egy gigantikus pénzügyi szakadék szélén találta magát a friss statisztikai jelentések kézhezvételekor. Vajon az előző rendszer választási ígéretei által ütött irdatlan lyuk a kasszán megkongatja a vészharangot az egész ország felett? Mekkora a költségvetési hiány 2026-ban?
A Tisza párt vezetése a Központi Statisztikai Hivatal számai alapján szembesült azzal a ténnyel, hogy az első negyedévben a hiány elérte a GDP 9 százalékát, vagyis 2090 milliárd forintot. Orbán Viktorék utolsó hónapjai 838 milliárd forinttal növelték a deficitet az egy évvel korábbi állapothoz képest. A kiadások 18,7 százalékos megugrása olyan nyomás alá helyezte a büdzsét, amit az egyébként növekvő bevételek képtelenek voltak fedezni. Hogyan fogja túlélni az államháztartás az évet, ha az éves hiánycél több mint 90 százalékát már az első hónapokban elköltötték a választási harcokra?
A központi kormányzat önmagában 2492 milliárd forintos mínuszt halmozott fel, miközben a helyi önkormányzatok és a tb-alapok csak apróbb többlettel próbálták menteni a menthetőt. A bevételek ugyan 11,5 százalékkal, 9327 milliárdra emelkedtek az áfa és a jövedelemadók révén, de a 11 417 milliárdos kiadási henger mindent elsöpört maga előtt. Képes lesz-e az új vezetés stabilizálni a gazdaságot anélkül, hogy a drasztikus megszorítások azonnal a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegein csapódjanak le?
Magyar Péter csapdája és a történelmi választási számla
Magyar Péter kabinetje egy olyan gazdasági környezetben kénytelen megkezdeni a munkát, ahol a beruházási kiadásokat több mint negyedével csökkentették, miközben az osztogatások az egekbe szöktek. Az 1999 óta vezetett adatsorokban a mostani a negyedik legrosszabb első negyedéves eredmény: 2006-ban 15,4, 2005-ben 11,8, míg 2023-ban 9,1 százalékos volt a hiány. „Pedig a bevételi oldal igen kedvező képet mutatott, az érték 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit” – idézte vissza a beáramló forrásokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Vajon elegendő lesz a beígért pótköltségvetés ahhoz, hogy helyreállítsa a befektetők megrendült bizalmát?
Az elemzők szerint a probléma forrása a kiadási oldalon egy igen nagymértékű, 18,7 százalékos bővülés volt a tavasz során. „A beruházásokra fordított kiadás ennél alacsonyabb szinten utoljára 2018-ban volt, ám akkor még jóval alacsonyabb árszintről beszélhettünk” – fejtette ki a beruházások drasztikus visszafogását a szakértő. A piacok tekintete most az új kormányzat fiskális szigorán csüng. Milyen jövőkép vár egy olyan gazdaságra, amelyben a fejlődés motorját jelentő beruházásokat áldozzák fel az átmeneti, politikai haszonszerzést célzó jóléti kifizetések oltárán?
Orbán Viktor öröksége a számok és a juttatások tükrében
Orbán Viktor kormányzásának utolsó hónapjaiban a munkavállalói jövedelmek közel 40 százalékkal emelkedtek, amit a közszféra béremelései és a fegyverpénzek kifizetései hajtottak. Az egyéb kiadások negyedével nőttek az otthonteremtési támogatások miatt, a társadalmi juttatások pedig 15,1 százalékkal kúsztak feljebb a 14. havi nyugdíj részletei miatt. „A deficitráta egy év alatt 3,1 százalékponttal nőtt, amelyben a kiadások bevételeknél számottevően gyorsabb növekedése játszotta a legnagyobb szerepet” – kommentálta a helyzetet Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Meg lehet-e állítani az államadósság növekedését egy olyan rendszerben, ahol a kiadási spirál teljesen elszabadult a bevételektől?
Kapcsolódó cikk
„Utána meg is szűnik, beolvad a minisztériumba!” – Zárt ajtók mögött döntöttek a milliárdos költségvetésű szervezet teljes felszámolásáról, Lánczi Tamás végkielégítés nélkül marad
Lánczi Tamás és az általa vezetett csúcshivatal története egy drámai és megalázó törvényhozási csapással érkezett el a végkifejletéhez a parlament falai között. Vajon milyen titkos alkuk és politikai leszámolások vezettek oda, hogy az egykor teljhatalmú vezetők egyetlen fillér nélkül kénytelenek távozni a bársonyszékekből?
Az elemzői várakozások szerint az év eleji laza költségvetés jelentősen megköti az új vezetés kezét. „Idén éves átlagban 6 százalék felett alakulhat a költségvetés eredményszemléletű hiánya” – fogalmazott a várható éves deficittel kapcsolatban Molnár. Bár az uniós pénzek pénzforgalmi oldalról hozhatnak némi enyhülést a finanszírozási terhekben, közvetlenül nem képesek eltüntetni a papíron keletkezett lyukat. Hogyan lehet tartósan mérsékelni a hiánypályát és elérni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, ha a gazdasági növekedés továbbra is várat magára?
A jelentés rávilágított arra a tényre, hogy a kamatkiadások az adatokban csak 0,7 százalékos emelkedést és stagnálást mutattak a statisztikai módszertan miatt, miközben a pénzforgalmi számok a valóságban a lakossági állampapírok átárazódása miatt közel 50 százalékos zsugorodást jeleznek.
A Tisza vezette kabinet előtt álló legnehezebb feladat a gazdaság rendbetétele az azonnali csődveszély elkerülésével egyidejűleg. Az új pótköltségvetés bemutatása lesz az első igazi tesztje annak, hogy a kormányzat mennyire képes ellenállni a további költekezés kísértésének a megörökölt romokon. A gazdasági fegyelem visszaállítása és az átláthatóság megteremtése most a legfőbb cél, de az igazi kérdés az marad, hogy a drasztikus számok fényében hajlandó lesz-e a társadalom megfizetni a korábbi osztogatások valódi árát a jövőben.
Kapcsolódó cikk
Megtalálták az Orbán-kormány eltitkolt egészségügyi hiányát: Ennyi pénzből mentik meg a kórházi klímákat a nyári leállástól
Több mint hárommilliárd forintos azonnali gyorssegéllyel próbálja megmenteni az összeomlástól a hazai kórházak elavult hűtőrendszereit az új kormányzat. A csütörtöki bejelentés azonban egy olyan eltitkolt, súlyos költségvetési hiányt is a felszínre hozott, amely valósággal sokkolta az egészségügyi ágazat szereplőit.
