Horváth András, az egykori adóellenőr éles kritikával illette az új kormányzat adóhatósági kinevezéseit a közösségi médiában. Vajon a 2013-as zöld dossziés botrány kirobbantója képes lesz megakadályozni a régi rendszer kiszolgálóinak átmentését a megújuló államigazgatásban?
Kármán András pénzügyminiszter döntése alapján az adóhatóság vezetését olyan szakemberekre bízzák, akik az előző rendszerben is kulcspozíciókat töltöttek be az intézményben. A bejelentés azonnal kiverte a biztosítékot azoknál, akik évekkel ezelőtt saját bőrükön tapasztalták meg a korábbi vezetés diszkriminatív módszereit. Az egykori adóellenőr emlékeztetett arra a 2011-es időszakra, amikor a mostani tárcavezető még a Pénzügyminisztérium kötelékében dolgozott, ő maga pedig hiába próbálta felhívni a figyelmet a kivételezett cégek érinthetetlenségére a hivatalban. Miért éppen azokat a vezetőket emeli be az új kormányzat az elszámoltatás gépezetébe, akiknek a regnálása alatt százmilliárdos károk érték az államkasszát?
A feszültség a kinevezések bejelentése után azonnal a felszínre tört a volt dolgozók körében is a zárt csoportokban. A poszt szerzője szerint az újonnan kinevezett elnök korábban regionális igazgatóként személyesen vezényelte le azt a hétvégi gyorsvizsgálatot, amellyel a szervezet vezetése tisztára mosta magát a nyilvános vádak alól. A történelem ismétli önmagát. Milyen hitelességgel indíthatja el a kormány a Tisztítótűz hadműveletet, ha a korrupcióellenes harc élére pontosan a régi struktúra lojális kiszolgálóit állítja?
Horváth András a koncepciós eljárásokról és az elszigetelésről
Horváth András a saját meghurcoltatását hozta fel példaként a jelenlegi elnök szakmai múltjának megítéléséhez az írásában. A beszámoló szerint az egykori vezető irányításával készítették elő ellene azt az adatsértési feljelentést, amellyel a hatalom a botrány kirobbanása után próbálta elhallgattatni a nyilvánosság előtt. A rendszer nem tűrte a belső kritikát. A kiállását követően szisztematikusan elszigetelték a szakmai feladatoktól, és olyan munkakörbe fokozták le, ahonnan reményeik szerint önszántából távozott volna az épületből. Megbízhat-e a társadalom egy olyan adóhatósági vezetőben, aki a karrierje során aktívan asszisztált a belső visszaéléseket feltáró munkatársak egzisztenciális megsemmisítéséhez?
A bejegyzés rávilágított egy korábbi, a felső vezetés részvételével zajló zártkörű megbeszélés részleteire is a hivatalban. A volt ellenőr visszaemlékezése szerint az akkor még regionális igazgatóként dolgozó jelenlegi elnök nyíltan felháborodott azon, hogy a multinacionális nagyvállalatokat bárki is haszonhúzónak merje nevezni egy szakmai vitában. A lojalitás irányai már akkor is egyértelműek voltak a folyosókon. A kontinuitás biztosított. Vajon a régi káderek pozícióban tartása garanciát jelent a kiváltságos érdekkörök érinthetetlenségének megőrzésére az új rendszerben is?
Tamásné Czinege Csilla a változatlanság szimbólumaként
Tamásné Czinege Csilla elnöki kinevezése a korábbi dolgozók szerint arculcsapás mindazok számára, akik esküjükhöz híven az állami bevételeket próbálták megvédeni a visszaélésekkel szemben. Az egykori ellenőr szerint a döntés azt jelzi, hogy a beígért rendszerváltás helyett csupán a korábbi garnitúra csendes átmentése zajlik a színfalak mögött. A gépezet ugyanazokkal az alvezérekkel fog tovább működni a minisztérium iránymutatásai alapján. Milyen alapon várható el az adóhatósági struktúra megtisztulása, ha az irányítást továbbra is a megrendelésre végrehajtott vizsgálatokban edződött vezetők tartják a kezükben?
Kapcsolódó cikk
Hivatalos: Orbán Viktorral együtt a NAV elnökének, Vágujhelyi Ferencnek is távoznia kell
A hatalomváltás adminisztratív hullámai azonnal elérték a legfontosabb állami szerveket is, aminek következtében Vágujhelyi Ferencnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eddigi elnökének végleg távoznia kellett a posztjáról.
A poszt végén a szerző közvetlen kritikát fogalmazott meg a kormányzati káderpolitikával szemben a nyilvánosság előtt. Szerinte a döntéshozóknak nem csupán a jól hangzó önéletrajzokra kellene támaszkodniuk, hanem a kiválasztási folyamat során meg kellene kérdezniük a hivatal mezei dolgozóit is a jelöltek valós szakmai múltjáról. A papír mindent elbír. Képes lesz-e a jelenlegi vezetés korrigálni a személyzeti hibákat, vagy a hangzatos ígéretek ellenére az államapparátus megmarad a régi érdekcsoportok irányítása alatt az elkövetkező években is?
A korábbi adóügyi szakember határozottan leszögezte, hogy a kinevezésekkel kapcsolatos kritikáját nem a személyes sértettség táplálja, hanem a mély meggyőződés, hogy a valódi elszámoltatáshoz és a bűnözői hálózatok felszámolásához új, feddhetetlen vezetőkre van szükség a szervezet élén.
A Pénzügyminisztérium lépései egyre nagyobb hullámokat vetnek a szakmai nyilvánosságban az adóhatóság átszervezése kapcsán. A zöld dossziés botrány árnyéka újra rávetül a hivatalra, miközben az új kormányzatnak meg kell küzdenie a hitelességét érintő legkomolyabb belső kritikákkal a hivatalba lépése óta.
Kapcsolódó cikk
Ebben a titkos műveletben buktatnák le a rejtőzködő milliárdosokat – Kármán András kinevezte az új NAV-elnököt
Kármán András pénzügyminiszter egy radikális személyi döntéssel végleg lezárta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átmeneti működését a kormányváltás utáni hetekben. Vajon az új elnöki kar kinevezése elegendő lesz-e ahhoz, hogy a rettegett adóhatóság politikai befolyás nélkül asszisztáljon a megbukott elit elszámoltatásához a fővárosban?