Tarr Zoltán élesen bírálta elődjét, amiért az NKA-ügyben letartóztatott tisztviselők számára kért nyilvános szolidaritást. Vajon a kulturális források elosztása körüli büntetőeljárás képes lesz-e végleg felszámolni azt a rendszert, amelyről a jelenlegi vezetés azt állítja, hogy maffiamódszerekkel kezelte az állami pénzeket?
Hankó Balázs volt kulturális miniszter a napokban megjelent közleményében minden „jóakaratú” embertől támogatást várt azokért a kollégáiért, akiket a Nemzeti Kulturális Alap körüli milliárdos szabálytalanságok miatt vettek őrizetbe a hatóságok. A volt tárcavezető álláspontja szerint a gyanúsítottak mindvégig jóhiszeműen jártak el, ám ez a narratíva éles válaszra ingerelte a jelenlegi vezetést. Milyen politikai és jogi következményei lehetnek annak, ha egy volt miniszter nyilvánosan próbálja befolyásolni a hatósági eljárás megítélését?
Tarr Zoltán szerint méltatlan, hogy egy volt miniszter az igazságszolgáltatást politikai üggyé igyekszik formálni a saját munkatársai védelmében. A társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter szerint az ügy nem a szolidaritásról, hanem a 16 éven át folytatott rendszerszintű visszaélések feltárásáról szól. Mennyire lehet sikeres a kormányzati érvelés abban, hogy a büntetőügyet ne politikai leszámolásként, hanem tisztán törvénysértési esetként láttassa a közvélemény?
Tarr Zoltán a felelősségre vonást sürgeti
A miniszter külön kitért azokra a „maffiauszodának” nevezett egyedi támogatásokra, amelyek a gyanú szerint átláthatatlan döntési mechanizmusok mentén kerültek kifizetésre a kormánypárti holdudvarnak. A tárcavezető felszólította elődjét, hogy ne terelje a figyelmet, hanem adjon érdemi választ arra, ki irányította ezeket az elosztási folyamatokat. Lehet-e jogi alapja a vádként megfogalmazott „maffiauszoda” elnevezésnek, vagy csupán a politikai retorika éleződik ki a támogatások körüli botrányban?
A miniszter végső tanácsa szerint a volt tárcavezetőnek nem a letartóztatott tisztviselőkkel, hanem azokkal a magyar emberekkel kellene szolidaritást vállalnia, akiknek az adóforintjait az előző ciklusban elherdálták. A politikai felelősség kérdése itt közvetlenül összefonódik azzal az eljárásjogi procedúrával, amelyet a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség folytat a 17 milliárd forintnyi NKA-támogatás kapcsán. Milyen hatást gyakorolhat ez a nyílt konfrontáció a bírósági szakba lépő ügyek megítélésére?
Hankó Balázs a jóhiszeműségre hivatkozik
Hankó Balázs a nyilvánosságra került közleményében határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint politikai szándékkal alakították volna a támogatási rendszert, hangsúlyozva, hogy a céljuk mindig a kultúra összekapcsolása volt. A védekezés a szakmai döntésekre épít, miközben a nyomozó hatóságok a szökés, elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye miatt indítványozták az érintettek letartóztatását. Sikerülhet-e a volt miniszternek a jóhiszeműség érvével kivédenie azokat a dokumentált szabálytalanságokat, amelyeket a főügyészség már büntetőjogi kategóriába sorolt?
Kapcsolódó cikk
„Fényt derítünk az igazságra” – Tarr Zoltán megnevezte Hankó Balázst, és elmondta, mi történt az NKA pénzével a választás előtt
„Fényt derítünk az igazságra” – Tarr Zoltán megnevezte Hankó Balázst, és elmondta, mi történt az NKA pénzével a választás előtt
Az NKA-ügy egyik kulcsszereplője, Bús Balázs, Óbuda volt fideszes polgármestere az elmúlt héten került 30 napos letartóztatásba, ami komoly csapást jelentett a volt támogatási rendszer bizalmi körének. A 6 tisztviselőt érintő kényszerintézkedések azt jelzik, hogy a főügyészség szerint a kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetése már nem kezelhető csupán közigazgatási hibaként. Vajon a letartóztatottak közül valaki hajlandó lesz-e együttműködni a hatóságokkal, és feltárni azt a döntési láncolatot, amely a tárcavezetői utasításoktól a kifizetésekig vezetett?
A nyomozati anyagokból kiderült, hogy a szabálytalanul kiosztott források egy része olyan, korábban fideszes kötődésű szervezetekhez került, amelyek vezetői ellen súlyos, kiskorúak veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmények miatt emeltek vádat.
A két politikus közötti nyilvános csörte rávilágít arra a mélyülő konfliktusra, amely az elmúlt évek kormányzati gyakorlatának elszámoltatása körül alakult ki. Miközben a bíróságok döntenek a letartóztatások indokoltságáról, a nyilvánosság egyre több részletet tud meg arról a mechanizmusról, amelyen keresztül a kulturális pénzek a kampányfinanszírozás részévé váltak. A következő hónapokban zajló peres eljárások dönthetik el, hogy a kulturális tárca egykori irányítása milyen mértékben vált érintetté azokban a szabálytalanságokban, amelyek miatt ma már 6 tisztviselő tölti letartóztatásban az idejét.
Kapcsolódó cikk
Így reagált Molnár Áron a volt tárcavezető szolidaritási kérésére: Hankó Balázs a mentelmi joga mögé bújva próbálja átvészelni a botrányt
Molnár Áron nyílt üzenetben szólította fel a parlamenti mandátumának visszaadására a volt kulturális minisztert a letartóztatásokkal végződő támogatási botrány legújabb fordulatában. Vajon meddig tartható fenn egy politikai vezető mentelmi joga akkor, amikor a közvetlen beosztottjait sorra viszik el a nyomozó hatóságok a többmilliárdos visszaélések gyanúja miatt?
