Hajdu János személyesen irányította a kámzsás akciót
Hajdu János a helyszínről követte az eseményeket, miközben a kommandósok a földre teperték a 7 ukrán állampolgárt. Az áldozatok fejére a rendeltetésszerű használattól eltérően, mintegy 180 fokkal kifordítva húzták rá a textíliát a látás teljes akadályozása érdekében. A pénzügyőrök által megkezdett helyszíni szemlét a parancsnok utasítására azonnal fel kellett függeszteni. Vajon miért döntött úgy az irányító, hogy az ellenőrzés befejezése helyett rögtön a központba kell szállítani a külföldieket a rakománnyal együtt? Az előállított személyeket a belső papírok szerint 2 órán belül átadták az adóhatóság munkatársainak. A valóságban azonban az ukránok továbbra is a kommandósok őrizetében maradtak a bázison. A volt főigazgató pontosan tudta, hogy a pénzügyőrök már csak tanúként kezelik a fogvatartottakat, és nem terveznek ellenük további eljárást indítani az épületben. Milyen háttéralkuk és elhallgatott motivációk vezethettek oda, hogy a fegyveres testület vezetője a társszerv kérése ellenére is fenntartotta a bilincselést?
A Központi Nyomozó Főügyészség súlyos vádakat fogalmazott meg
A Központi Nyomozó Főügyészség dokumentumai szerint a fogvatartás legalább 9 órán át tartott bármiféle jogalap nélkül. A sanyargatás vádja azért állja meg a helyét, mert az áldozatokon még alvás közben is rajta hagyták a kényszerítő eszközöket. A megbilincselt és megvakított tanúk testi és lelki szenvedése az ügyészek szerint jelentősen meghaladta a normál eljárásokkal járó megpróbáltatásokat. Meddig lehet elmenni az állambiztonsági érdekekre hivatkozva egy olyan akcióban, ahol a résztvevők alapvető emberi jogait lábbal tiporják a kihallgatóhelyiségekben?
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter azonnali hatállyal kirúgta Hajdu Jánost, a TEK főigazgatóját – itt az oka
A gyanúsított a kihallgatás során panaszt tett az eljárás ellen, és határozottan tagadta a bűncselekmények elkövetését a jegyzőkönyvben. Vallomást tett az eseményekről, de a szabadlábon védekezés lehetőségét az ügyészség nem vonta meg tőle a nyomozás jelenlegi szakaszában. A hatóság megállapította, hogy a szökés vagy a bizonyítékok eltüntetésének veszélye már nem áll fenn a nyugalmazott tábornok esetében. Képes lesz-e a vádhatóság a tanúvallomások alapján minden kétséget kizáróan bizonyítani a parancsnoki felelősséget a bíróság előtt, vagy a terhelt sikeresen hárítja át a tetteit a beosztottakra?
Az ügyészség megállapította, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések elrendelésének különös okai nem állnak fenn, mivel a gyanúsított szolgálati viszonya megszűnt, így a bűnismétlés vagy a bizonyítékok utólagos eltüntetése a széles körben tárgyalt ügyben már nem jelent reális veszélyt.
A volt rendőri vezető körüli jogi hurok egyre szorosabbra húzódik az eljárás előrehaladtával a fővárosban. Az aranykonvoj rejtélye a hazai kriminalisztika egyik legbonyolultabb ügyévé nőtte ki magát a kormányváltás utáni hetekben. A nyomozás lezárása még hónapokat vehet igénybe, mire a teljes iratanyag az ítészek elé kerül. A kérdés már csak az: kiderül-e végre, hogy kinek a legfelsőbb utasítására lépett akcióba a fegyveres testület azon a tavaszi napon az autópályán?
Kapcsolódó cikk