Horváth P. András jogászt választotta meg a közmédia új, átmeneti vezetőjének az Országgyűlés művelődési bizottsága a csütörtöki ülésén. Vajon milyen hatással lesz a hazai tájékoztatás jövőjére egy olyan radikális átalakítási folyamat, amely a korábbi intézményrendszer teljes lebontásával kezdődik?
A kétharmados parlamenti többség szavazataival kinevezett szakember feladata a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. irányítása lesz addig, amíg fel nem áll a végleges felügyeleti szerv. Az új vezető kinevezése egy olyan időszakban történik, amikor a korábbi vezérigazgató, Papp Dániel már lemondott a posztjáról, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét pedig felmentették a pozíciójából. Képes lesz-e egy tisztán jogi és gazdasági hátterű vezető stabilizálni egy olyan intézményrendszert, amely évtizedek óta a politikai viták legfőbb kereszttüzében áll?
Az ügyvédként dolgozó, saját irodát fenntartó új vezető kinevezésének hátterében az az érvelés áll, hogy a feladata elsősorban nem a szerkesztési és médiaszakmai kérdések meghatározása lesz. A kormányzat kommunikációja szerint a szakembernek a teljes gazdasági és jogi átvilágítást kell lebonyolítania a megörökölt struktúrában. Miként lehet végrehajtani egy ilyen mélyreható intézményi revíziót anélkül, hogy a műsorgyártás és a mindennapi hírszolgáltatás minősége csorbát szenvedne az átmeneti időszakban?
Horváth P. András kinevezése éles vitát váltott ki a bizottságban
A kiválasztási folyamat komoly kritikákat kapott a testület ellenzéki tagjaitól, miután a jelöltet a bizottság nem hallgatta meg személyesen, csupán az önéletrajzát bocsátották a képviselők rendelkezésére. Szentkirályi Alexandra, a bizottság fideszes elnöke szerint a meghallgatás hiánya komolytalanná teszi az eljárást, és magát a jelöltet is kellemetlen helyzetbe hozza a szakmai tapasztalatok bemutatásának az elmaradásával. Indokolt-e a sürgősségi eljárás egy olyan kulcsfontosságú pozíció esetében, ahol a transzparencia a teljes intézményi reform alapköve lenne?
A Mi Hazánk, amely Virághalmy Sarolta személyében saját jelöltet is állított, szintén kifogásolta a vitára és a szakmai kérdésekre lehetőséget nem adó szavazási mechanizmust. A kormánypárti képviselők, köztük Radnai Márk azzal védekeztek, hogy a gyors döntés a jogi átvilágítás megkezdéséhez elengedhetetlen, miközben végleges médiastratégiai döntések nem fognak születni ebben a fázisban. Megnyugtatja-e ez az érvelés azokat a szereplőket, akik a rendszer politikamentesítését és az új vezetői gárda nyílt pályázaton történő kiválasztását várják el a kabinettől?
A közmédia teljes finanszírozási és strukturális rendszere átalakul
A személyi változások mellett a háttérben Grósz Judit miniszteri biztos felel a zavartalan működés és a szervezeti átalakítás koordinálásáért a következő időszakban. A koncepció alapján megszűnik a Közszolgálati Közalapítvány, amelynek a helyét egy 9 tagú, politikai és szakmai delegáltakból álló Független Közmédia Testület veszi majd át. Sikerül-e egy ilyen új, többpólusú tulajdonosi és felügyeleti testülettel garantálni azt az elfogulatlan tájékoztatást, amelyet a törvényalkotók az intézményrendszer alapfeladataként határoztak meg?
Kapcsolódó cikk
„Szélnek eresztik a testületet!” – Elfogadták a médiatörvényt, csak pár napjuk van a vezetőknek, brutális átalakításon esik át a közmédia
A közmédia vezetői és a médiahatóság irányítói a legújabb parlamenti döntés nyomán kénytelenek lesznek azonnal távozni a posztjukról. A médiatörvény módosításának elfogadása egy teljesen új korszakot és intézményi struktúrát nyit meg a hazai tájékoztatás területén.
Az intézményi reform legdrasztikusabb lépéseként a jelenlegi formájában megszűnik az MTVA, és a műsorgyártási, valamint vagyonkezelési feladatokat a frissen létrehozandó Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. veszi át. Ezzel párhuzamosan a hírügynökségi feladatkör is leválik a jelenlegi konglomerátumról egy önálló társaság formájában. Miként fogja befolyásolni a hazai médiapiac erőviszonyait, ha a több ezer munkatársat foglalkoztató állami gigaintézményt egymástól független, specializált részvénytársaságokra darabolják szét a kormányzati ciklusban?
Az önálló cégként újraalakuló Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. feladata a nemzeti hírügynökségi szolgáltatás ellátása lesz, a törvényjavaslat pedig előírja számára, hogy kötelezően és tényszerűen kell beszámolnia a civil szervezetek és a nemzetiségek híreiről is a kormány, a pártok és a bíróságok közleményei mellett.
A művelődési bizottság csütörtöki szavazása és az azt követő strukturális bejelentések a hazai médiahálózat legjelentősebb átszervezését indították el az elmúlt évtizedben. Az átmeneti cégvezetés és a miniszteri biztosi felügyelet alatt a régi intézményrendszer felszámolása már a nyár folyamán a végrehajtási szakaszba lép. A végső célt, egy politikailag független és társadalmilag széles körben elfogadott közszolgálati médium létrehozását a következő hónapokban felálló új testületek és a nyílt pályázatokon kiválasztott végleges vezetők munkája fogja meghatározni.
Kapcsolódó cikk
Módszeresen szétlopták az MTV archívumát? Döbbenetes állítások hangoztak el a közmédia sötét múltjáról – Vita a közmédia jövőjéről
A MÚOSZ székházában rendezett pódiumbeszélgetésen fektették le a szakértők a teljesen megújuló, 21. századi állami tájékoztatás alapjait a 16 elvesztegetett év után. A vitát a háttérből figyelő, frissen kinevezett miniszteri biztos jelenléte pedig egyértelműen jelzi, hogy a radikális reformok tervezése már megkezdődött a kulisszák mögött.
