Nagy Ervin egy sokkoló és kíméletlen parlamenti felszólalással indította el a politikai karrierjét, amelyben lerántotta a leplet a közmédia elmúlt évekbeli titkos tiltólistáiról. Az egykori színészből lett képviselő az első perctől kezdve a lényegre tért, és tételesen felsorolta azoknak a kiemelkedő alkotóknak a nevét, akiket a bukott rendszer kizárólag aljas politikai okokból radírozott ki a nemzeti kulturális térből.
A Tisza Párt és az új kulturális kormányzat számára az emlékezetpolitika és a művészeti szabadság helyreállítása az egyik legfontosabb küldetés a 2026-os hatalomváltás után. A korábbi autokratikus elit teljesen képtelen szembenézni azzal a kognitív disszonanciával, hogy a „nemzeti kultúra” építésének leple alatt valójában tehetségtelen, bólogató kádereket emeltek a magasba, miközben az ország valódi értékeit szándékosan elzárták a nyilvánosság elől. A szellemi kútmérgezés beismerése helyett most a parlamenti padsorokban kénytelenek végighallgatni a saját bűnlajstromukat.
A színész-politikus a rendelkezésére álló szűk, mindössze 2 perces időkeretet szinte kizárólag egyetlen drámai célra használta fel a szószék mögött. Szavakkal és felesleges sallangokkal nem is húzta az időt, hanem azonnal belekezdett egy megdöbbentően hosszú, a hazai művészvilág krémjét felvonultató névsorolvasásba, amely tökéletesen megmutatta a korábbi rendszer végtelen kicsinyességét. A felsorolt nevek hallatán az ülésteremben szinte vágni lehetett a feszültséget.
Nagy Ervin kíméletlenül a régi elit arcába vágta a cenzúrázott művészek névsorát
Hangosan, határozottan olvasta fel azokat a neveket, akik egytől egyig letettek már valamit az asztalra a pályájuk során, mégis feketelistára kerültek a köztévében. Bródy János, Dés László, Zacher Gábor, Enyedi Ildikó és Nemes Jeles László mellett olyan ikonok is elhangzottak a mikrofonba, mint Gálvölgyi János, Koltai Róbert, Kulka János, Kepes András, Kern András vagy éppen Hernádi Judit. A lista hossza és szakmai súlya szinte felfoghatatlan volt: Hajós András, Kováts Adél, Mácsai Pál, Csákányi Eszter, Jordán Tamás, Grecsó Krisztián, Szabó Kimmel Tamás, Fluor Tomi és Falusi Mariann neve is ott visszhangzott a teremben. Ez a hihetetlen névsor egyetlen perc alatt semmisítette meg a volt hatalom hazug kulturális mítoszát.
A szigorú időkorlát lejárta után a képviselő később egy újabb lehetőséget is kapott a felszólalásra, ahol már részletesen is kifejtette a véleményét a megdöbbentő állami cenzúráról. Kíméletlenül a bukott hatalom szemére vetette, hogy a kiépített rendszerük valójában egy kőkemény feketelistát működtetett az adófizetők pénzéből, és teljesen mindegy volt számukra, ki milyen valódi művészeti értéket képvisel a szakmájában. A tehetség és a szorgalom helyett kizárólag a vak lojalitás számított a pártközpontban.
A tehetség és a minőség végre felváltja a politikai alapon működő feketelistákat
A kormánypárti politikus határozottan megígérte, hogy a jövőben végre visszahozzák a tisztán művészetiszínvonal-alapú látásmódot a magyar közmédiába. Gúnyosan megjegyezte a tiltakozóknak, hogy őket egyáltalán nem fogja érdekelni, hogy például a jobboldali Eperjes Károly kit puszilgat otthon, vagy éppen ki miatt imádkozik esténként, mert a képernyőn ezentúl gond nélkül le fog menni az Indián tél és a Meteo is. A bosszúhadjáratok és az ideológiai tisztogatások sötét korszaka ezzel a határozott ígérettel végleg lezárult.
Kapcsolódó cikk
„Politikai utasításra nem járnak el” – Alig tette le az esküjét, Magyar Péter feketelistáján máris előkelő helyen szerepel
A hazai igazságszolgáltatás függetlensége és a politikai számonkérés határai kerültek a középpontba, miután Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig ultimátumot adott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek a hivatala elhagyására.
A beszéde végén a képviselő mély emberi őszinteséggel árulta el, hogy valójában pontosan azért lépett politikai pályára, hogy ezeket a neveket egyszer a legfőbb törvényhozás falai között felolvashassa. Háláját fejezte ki az említett alkotóknak, amiért volt bennük elég civil kurázsi ahhoz, hogy a legnehezebb időkben is bátran kiálljanak az olyan elnyomott csoportok és személyek mellett, mint a sztrájkoló tanárok vagy éppen az üldözött Iványi Gábor. A gerinc és a tisztesség végre ismét megbecsült érték lett a magyar közéletben.
„...maguk legalizálják a középszert, politikai alapon tisztogató akciókat csinálnak” – vágta a bukott elit arcába a képviselő.
Az egykor mellőzött hősök azok az emberek voltak, akik a megfélemlítés és az egzisztenciális zsarolás ellenére sem adták el magukat a propagandának, amiért a diktatórikus rendszer kőkemény büntetést szabott ki rájuk. A felszólalás utolsó, megsemmisítő mondataiban a képviselő nemcsak megköszönte ezt az emberfeletti tartást a kollégáinak, hanem egyenesen a felelősök arcába nézve felszólította őket: a pusztításért, amit a magyar kultúrával tettek, egy életre szégyelljék magukat.
Kapcsolódó cikk
Hatalmas botrány a közmédiában: Demeter Szilárd elismerte a kíméletlen tiltólisták létezését!
Megsemmisítő botrány rázta meg a hazai nyilvánosságot, miután Demeter Szilárd egy megdöbbentő interjúban nyíltan beismerte: a közmédiában kíméletlen tiltólisták alapján cenzúrázták a zenekarokat és az előadókat.
