Gulyás hétfő délután, az Országgyűlés rendkívüli ülésének kezdetével egy időben jelentette be, hogy távozik a Fidesz-frakció éléről – számolt be Molnár Áron reakciójáról a 24.hu. Döntését az Alaptörvény módosításával indokolta: álláspontja szerint a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoportot nem vezetheti olyan politikus, aki közjogi korlátozások miatt nem indulhat a következő választáson. A nyilvános magyarázat mellett a bejelentés időzítése is feszültséget keltett a párton belül.
Fideszes képviselők elmondása szerint Gulyás néhány órával a sajtótájékoztató előtt, egy zárt frakcióülésen közölte velük a döntését. A távozás állítólag nemcsak a képviselőket, hanem Havasi Bertalan kommunikációs igazgatót is váratlanul érte, ami arra utal, hogy az átadás részleteit nem készítették elő szélesebb körben. Gulyás korábban azt mondta, a választási vereség után eleve csak egy évre vállalta a frakció vezetését, de megbízatása ennél hamarabb ért véget. Molnár erre a hirtelen lezárásra helyezte rá saját erkölcsi értelmezését.
Molnár Áron a gyermekvédelem felől értékelte Gulyás távozását
„Soha nem felejtem el Gulyásnak azt az embertelen és gerinctelen kommunikációt, ahogy a Szőlő utcai gyerekekről és a Fóti Gyermekotthon lakóiról nyilatkozott” – írta Molnár Áron. A színész szerint Gulyás kriminalizálta és dehumanizálta az érintett fiatalokat, kijelentéseit pedig „egy bukott rendszer szolgálatába” állította. Ezek Molnár minősítései, amelyekkel nem egy konkrét büntetőjogi felelősséget állapított meg, hanem Gulyás nyilvános kommunikációját ítélte el. A bírálat megértéséhez ezért a korábbi megszólalások iránya a lényeges.
Gulyás a Szőlő utcai botrány különböző szakaszaiban a vádak megalapozottságát vitatta, később pedig hangsúlyozta, hogy az intézményben büntetőeljárásban érintett fiatalkorúakat tartottak fogva. Egy decemberi Kormányinfón azt mondta, nem gyermekotthonról, hanem „fiatalkorúak börtönéről” van szó, majd felsorolta, milyen bűncselekmények miatt kerültek oda egyes növendékek. Kriminológusok később bírálták ezt a meghatározást, mert a javítóintézet jogilag és szakmailag nem azonos a börtönnel. Molnár szerint ez a beszédmód szorította háttérbe a bántalmazott fiatalok kiszolgáltatottságát.
Gulyás Gergely lemondása új vezetési vitát nyitott a Fideszben
A politikus frakcióvezetői szerepe eleve egy választási vereség után kezdődött, amikor a Fidesznek ellenzéki működésre kellett átállnia. A Contextus Gulyás kinevezésekor részletesen bemutatta, hogy Orbán Viktor lemondott parlamenti mandátumáról, miközben a párt elnöki tisztségét megtartotta. Gulyás így a parlamenti ellenzék arcává vált, miközben Orbán a törvényhozáson kívülről irányította a párt megújítását. A korai távozás most azt a kérdést nyitja meg, ki kap valódi mozgásteret az utódlás során.
Kapcsolódó cikk
Mindent elmondott Gulyás Gergely a lemondásáról, azt is, hogy Orbán Viktor mit szólt a döntéséhez
Gulyás Gergely lemondása nem érte váratlanul Orbán Viktort: a távozó frakcióvezető már pénteken közölte döntését a Fidesz elnökével. Orbán mindössze annyit tett, hogy „tudomásul vette” a bejelentést, miközben Gulyás az utódját már kinézte, egy sokat emlegetett fideszes politikust viszont egyértelműen kizárt a lehetséges jelöltek közül.
Molnár üzenete azért találhatott gyorsan politikai közönségre, mert a lemondás hivatalos indoka és a politikus korábbi kormányzati felelőssége két eltérő történetet kínál. Gulyás saját közlése szerint közjogi akadály miatt lépett félre; kritikusa viszont azt állítja, távozásakor a gyermekvédelmi válságban használt szavait kell felidézni. A színész mémmel kísért bejegyzése nem elemzi az Alaptörvény módosítását, hanem azt követeli, hogy a személyi változás ne törölje el a korábbi megszólalások politikai következményeit. Ebből született meg a poszt legélesebb mondata.
