Orbán Viktor szombaton bejelentette: 36 év után először nem ül be a Parlamentbe, mandátumát visszaadja – de a Fidesz elnöki posztján marad, és a párt megújítását akarja levezényelni.
Orbán Viktor szombaton a Facebookon tett közzé videót, amelyben elmondta: a Fidesz elnökségi ülésen megszületett a döntés – a parlamenti frakciót gyökeresen átalakítják, annak vezetője Gulyás Gergely lesz, ő maga pedig nem veszi fel a mandátumát. „A Fidesz-KDNP listavezetőjeként elnyert mandátumom valójában a Fidesz parlamenti mandátuma, ezért úgy döntöttem, azt vissza is adom. Rám most nem a Parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükség” – fogalmazott. Az Orbán-bejelentéssel egy napon derült ki, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Soltész Miklós államtitkár sem veszi fel a mandátumát – Latorcai a fiatalítás jelszavával indokolta a döntést.
Kapcsolódó cikk
Political Capital: Orbán Viktor lehet az új Gyurcsány, ez a Fidesz végét jelentheti – muszáj lemondania
Ha a Fidesz az újjászervezést továbbra is Orbán Viktor személye köré építi, a párt könnyen a „gyurcsányosodás” pályájára csúszhat – állítja a Political Capital vasárnap megjelent elemzése, amely szerint a tényleges belföldi Fidesz-tábor már kétmillió alatt lehet.
Orbán Viktor 1990. május 2-án, az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésén tette le először az esküt képviselőként – ezzel egyike annak a néhány politikusnak, aki 36 évet megszakítás nélkül a parlamenti padsorokban töltött. A Fidesz 52 képviselője jutott be a következő Országgyűlésbe, 42-en listáról és 10-en egyéni körzetből – a lemondó listások helyére a 279 fős pártlistáról érkezhetnek újabb képviselők.
A párt élén marad – de mit jelent ez most?
Orbán Viktor közel 30 éve vezeti a Fideszt, 2003 óta tölti be a pártelnöki posztot. A mandátum visszaadása nem lemondás – sőt, pontosan az ellenkezője: azzal, hogy kiszáll a parlamentből, de a párt élén marad, egyértelművé teszi, hogy a Fidesz megújítása az ő kezében marad. A júniusra előrehozott tisztújító kongresszuson – amelyet eredetileg őszre terveztek – maga is pályázni kíván a pártelnöki pozícióra: „Ha a kongresszus megtiszteli őt a bizalmával, készen áll a feladatra” – fogalmazott. Jövő héten országos választmányt is tartanak.
Kapcsolódó cikk
Kezdődik az elszámoltatás: Megindult az eljárás Orbán Viktor családjának bányája ellen
A Fidesz választási veresége után hetekkel hatósági eljárás indult Orbán Viktor testvérének és édesanyjának közös tőzegbányászati cége ellen – a vizsgálat most is tart, a szankciókról egyelőre hallgat a hatóság.
A gesztus politikailag sokat mond: Orbán nem az ellenzéki padsorokban akarja tölteni az idejét, hanem a háttérből irányítani a Fidesz újjáépítését – ahogyan 2002-ben is tette. Akkor, a harmadik vereség után másfél évig lényegében ugyanezt csinálta: a parlamenten kívülről szervezte a visszatérést. Most viszont egy fontos különbség van: akkor 35 éves volt, most 63.
Gulyás Gergely – a frakcióvezető, aki már kétszer volt miniszter
Gulyás Gergely 1984-ben született Budapesten, jogász végzettségű, és a Fidesz legtehetségesebb, legszélesebb látókörű politikusaként tartják számon a pártban. 2010 óta parlamenti képviselő, 2018-tól a Miniszterelnökséget vezető miniszterként a Fidesz-kormány egyik legfontosabb jogi és politikai agyaként működött. Stílusa visszafogottabb és racionálisabb Orbán Viktor lendületes retorikájánál – a sajtótájékoztatókon is inkább részletes, pontos válaszokat adott, mint sloganeket. A Tisza-kormányban éppen ő adja át a Miniszterelnökség kulcsait Ruff Bálintnak.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter új minisztereket jelentett be: „Fidesz hekkje volt, most miniszter” – Vitézy Dávid kinevezése és a vak Kátai-Németh Vilmos tárcája egyszerre döbbentett meg mindenkit
Magyar Péter pénteken bejelentette: a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere Vitézy Dávid lesz, a szociális tárcát pedig Kátai-Németh Vilmos, a magyar történelem első vak minisztere vezeti majd.
Frakcióvezetőként Gulyás feladata nem lesz könnyű: egy 52 fős, alapjaiban átszabott ellenzéki csapatot kell összetartania és hitelesen pozicionálnia – miközben a pártelnök a háttérből irányít, és a belső feszültségek a vereség után még korántsem csillapodtak. Az, hogy Orbán éppen Gulyást választotta frakcióvezetőnek, egyszerre jelzi a bizalmat és azt a szándékot, hogy a Fidesz ellenzéki arculatát a legjobban képzett, legkevésbé kompromittálódott emberre bízzák.
Orbán Viktor 1990. május 2-án ült be először a Parlamentbe – most, 36 évvel és négy választási győzelemmel később hagyja el a padsorokat, de a pártelnöki székből nem tervez távozni.
Orbán Viktor döntése egyszerre szimbolikus és stratégiai: a mandátum visszaadásával elismeri, hogy a vereség után nem az ő helye a parlamenti ellenzéki padsorokban, de a pártelnöki szék megtartásával egyértelművé teszi, hogy a Fidesz jövőjéről szóló vitát ő akarja lezárni. Hogy ez egy valódi megújulás első lépése, vagy csupán az irányítás átcsomagolása, azt a júniusi kongresszus és az azt követő hónapok döntik el. Addig is a Fidesz új ellenzéki arcaként Gulyás Gergely debütál a parlamentben – a kérdés az, hogy milyen mozgásteret kap Orbán árnyékában.
Kapcsolódó cikk
A Partizánban mondta ki az elemző, ki lehet Orbán Viktor utódja a Fideszben
Ki örökölheti meg a Fideszt Orbán Viktor után – és egyáltalán marad-e örökség? A Partizánon Gulyás Márton és Zárug Péter Farkas keresték a választ, és az elemző szerint a legveszélyesebb forgatókönyv még nem is érkezett meg.
