„A köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el” – válaszolta a Sándor-palota a 444 kérdésére. A 24.hu Sulyok Tamás reakciójáról szóló beszámolója szerint a hivatal nem közölte, hogy az elnök aláírja-e a módosítást, előzetes alkotmányossági vizsgálatot kér-e, vagy a lemondást választja. A rövid válasz ezért nem döntést, hanem az alkotmányos keretekhez való ragaszkodás ígéretét tartalmazza.
Az államfő előtt formálisan három út áll. Öt napon belül aláírhatja a módosítást, és akár politikai vagy közjogi fenntartásait tartalmazó nyilatkozatot is fűzhet hozzá. Dönthet úgy, hogy az aláírás helyett az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a jogszabály elfogadásának eljárását kifogásolja. Harmadik lehetőségként önként lemondhat tisztségéről, amivel megelőzné a módosításból vagy egy külön megfosztási eljárásból fakadó eltávolítást. A három út azonban nem azonos mértékben képes késleltetni a politikai végkifejletet.
Sulyok Tamás az Alkotmánybíróságtól csak korlátozott kontrollt kérhet
Az Alaptörvény módosításának alkotmánybírósági vizsgálata lényegesen szűkebb, mint egy közönséges törvényé. A testület nem mérlegelheti szabadon, hogy politikailag igazságos vagy tartalmilag helyes-e az államfő megbízatásának megszüntetése; elsősorban azt ellenőrizheti, betartották-e a módosítás megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelményeket. Egy indítvány ezért időt nyerhet Sulyoknak, és közjogi vitát nyithat, de önmagában nem garantálja, hogy a tisztségét megszüntető rendelkezés elbukik. A döntő kérdés az lehet, talál-e az elnök konkrét eljárási hibát.
A lemondás ezzel szemben azonnal lezárná a személyes konfliktust, de politikailag visszavonulásként lenne értelmezhető. Sulyok korábban többször jelezte, hogy nem lát okot önkéntes távozására, és a kormányzati nyomással szemben az államfői intézmény függetlenségére hivatkozott. Ha most mégis lemondana, azzal elkerülhetné, hogy saját eltávolítását aláírja vagy megfosztási eljárással kényszerítsék ki a távozását. Ha marad, az öt napos határidő lejárta után Magyar Péter korábbi ultimátuma kerülhet előtérbe.
Magyar Péter megfosztási eljárással növelte a nyomást az államfőn
A miniszterelnök korábban azt üzente Sulyoknak, hogy ha öt napon belül nem írja alá a 17. módosítást, a parlamenti többség megfosztási eljárást kezdeményez ellene. Ez egyelőre bejelentett politikai szándék, nem már lezárt vagy megindított eljárás. Magyar ezzel lényegében azt közölte: az aláírás megtagadása sem tartaná hivatalban korlátlan ideig az elnököt. A fenyegetés ugyanakkor tovább élezi azt az intézményi konfliktust, amelyben az államfő saját függetlenségét, a kormány pedig a választás után kapott felhatalmazását hangsúlyozza.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter szerint a Fidesz akcióba lépett – ezt üzente Sulyok Tamás 5 napos határidejéről
Magyar Péter hétfő reggel azt állította, hogy a Fidesz közvetlenül beavatkozott Sulyok Tamás döntésébe, és megtiltotta az Alaptörvény 17. módosításának aláírását. A miniszterelnök egy előre elkészített alkotmánybírósági beadványról is beszélt, de a nyilvánosságra hozott részletekből még nem derül ki, milyen bizonyítékokra alapozta a vádat.
A Contextus már a javaslat benyújtásakor részletesen bemutatta, hogy az Alaptörvény módosítása Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését célozza. Azóta a politikai terv konkrét államfői döntési helyzetté vált: a parlament elfogadta a szöveget, a házelnök pedig továbbította azt a Sándor-palotának. Az ügy így már nem arról szól, benyújtják-e a módosítást, hanem arról, Sulyok milyen eszközzel reagál a személyére szabott közjogi változtatásra. A következő hivatalos közlésnek már ezt a hallgatást kell megtörnie.
A házelnök megküldte Sulyok Tamásnak az Alaptörvény 17. módosítását, ezért az államfő öt napos döntési határideje megkezdődött.
Sulyok választása mindhárom esetben komoly következménnyel jár. Az aláírás felgyorsíthatja távozását, az alkotmánybírósági indítvány eljárási vitát nyithat, a lemondás pedig azonnal megüresítheti a köztársasági elnöki tisztséget. A Sándor-palota első mondata azért hagyott sok kérdést nyitva, mert csak a jogkövető eljárást ígérte meg, a választott eszközt nem nevezte meg. Az öt nap végén azonban már nem kommunikációs formulára, hanem aláírásra, indítványra vagy lemondó nyilatkozatra lesz szükség.
