Náray a közel 90 ezer követővel rendelkező közösségi oldalán Schmitt Pál és Novák Katalin lemondásának felidézésével vezette fel Sulyok bírálatát – ismertette a 24.hu Náray Tamás bejegyzéséről szóló cikke. Gondolatmenete szerint a Fidesz korábban maga is elfogadta, hogy egy államfő politikai botrány után távozzon, ezért következetlennek tartja, hogy Sulyok eltávolítását most a demokrácia elleni támadásként mutatják be. Az összehasonlítás azonban eltérő természetű ügyeket kapcsol össze.
Schmitt Pál 2012-ben azután mondott le, hogy a Semmelweis Egyetem visszavonta doktori címét a dolgozatával kapcsolatos plágiummegállapítás miatt. Náray ennél súlyosabb kifejezést használt, amikor okirat-hamisításról írt, ezt azonban az ő állításaként kell kezelni, nem jogerős büntetőítéletként. Novák Katalin 2024-ben a kegyelmi ügy nyilvánosságra kerülése után távozott: ő adott kegyelmet K. Endrének, akit a bicskei gyermekotthon igazgatójának áldozatait hallgatásra kényszerítő magatartása miatt ítéltek el. Náray innen vezette át érvelését Sulyok szerepére.
Náray Tamás Sulyok Tamás hallgatását tette a bírálat középpontjába
„A legsúlytalanabb államfő volt, aki ölbe tett kézzel nézett végig mindent, ahogy tombolt a fideszes középszerűség és a korrupció” – írta Sulyokról. Ez politikai minősítés, amelyhez Náray a bejegyzés idézett részében nem kapcsolt konkrét ügylistát vagy bizonyítást. A mondat inkább az államfői szerepről alkotott elvárását fejezi ki: szerinte Sulyoknak aktívabban kellett volna ellensúlyoznia az előző kormány működését. A kritika most azért kapott új súlyt, mert az elnök saját megbízatása került közvetlen veszélybe.
A parlament által elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás Sulyok megbízatásának megszüntetését is tartalmazza, az államfő pedig még dönthet az aláírásról vagy az alkotmánybírósági kontroll kezdeményezéséről. Náray ezt a közjogi konfliktust nem részletezte, hanem politikai kettős mérceként értelmezte. Úgy fogalmazott: Schmitt és Novák távozásakor „nem volt baj a demokráciával”, Sulyok esetében viszont már ezt az érvet használják a lemondási követeléssel szemben. Ezután a bejegyzés fókusza az államfőről a Fidesz leköszönt frakcióvezetőjére váltott.
Gulyás Gergely lemondása Náray szerint a politikai teherbírásról is szól
Gulyás hétfőn jelentette be, hogy távozik a Fidesz-frakció éléről. Döntését az Alaptörvény módosításával indokolta: szerinte a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoportot nem vezetheti olyan politikus, aki közjogi korlát miatt nem indulhat a következő választáson. Náray ezt nem intézményi döntésként, hanem a választási vereség utáni nyomás feladásaként értelmezte. A „jogos püfölés” kifejezéssel azt sugallta, hogy Gulyásnak viselnie kellett az előző 16 év kormányzásáért rá nehezedő politikai felelősséget.
Kapcsolódó cikk
Kifakadt Náray Tamás: „16 évet adtatok Orbánéknak, nem lehetne felfüggeszteni ezt a „hogyhogy nem váltottad meg a világot két hónap alatt” attitűdöt?”
Náray Tamás váratlanul megtörte a csendet, és egy olyan kíméletlen üzenetet fogalmazott meg a hazai politikai elitváltás kapcsán, ami azonnal felkavarta az indulatokat az online térben. A Spanyolországban élő alkotó egyetlen posztban foglalta össze a jelenlegi közhangulat legnagyobb ellentmondását, rámutatva egy olyan kettős mércére, amit senki sem mert eddig ilyen nyíltan kimondani.
A Contextus néhány nappal korábban részletesen bemutatta Náray hasonló gondolatmenetét, amikor az alkotó azt kérte számon: miért várnak két hónap alatt teljes eredményt az új kormánytól, ha Orbán rendszerének 16 évet adtak. Most ugyanezt az időbeli arányt fordította Gulyás ellen, majd a parlamentből távol maradó korábbi kormánytagokra és az Amerikában tartózkodó Orbán Viktorra is kitért. A bejegyzés legerősebb mondata ebből a 2 hónap és 16 év közötti különbségből született.
„Két hónapig állta a püfölést – a jogos püfölést –, és akkor nem bírta tovább. Mit tett volna, ha 16 éven keresztül kellett volna bírnia?” – írta Náray Tamás Gulyás Gergelyről.
Náray posztja nem pártatlan történeti elemzés, hanem éles, szatirikus politikai vélemény, amely Schmitt, Novák, Sulyok és Gulyás történetét a Fidesz felelősségének egyetlen ívébe rendezi. A megszólalás erejét a következetesség számonkérése adja, korlátját pedig az, hogy különböző jogi és politikai helyzeteket kezel azonos mintaként. A következő napokban Sulyok döntése és Gulyás utódjának kiválasztása mutatja meg, hogy a két távozási vita valóban összekapcsolódik-e, vagy csak Náray publicisztikai keretében tartozik ugyanahhoz a történethez.
