A hétköznapi rasszizmustól a tarkólövésig könnyebb eljutni, mint gondolnánk. Nádas Péter Leni sír – Összegyűjtött esszék I. című kötetének megjelenése alkalmából a szerzővel Csehy Zoltán költő és műfordító beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztiválon.
Szex, politika és az irodalom
Az idei Margó Fesztivál és Könyvvásár ugyan csak négy napig tartott, de a programokat tekintve gazdag volt a felhozatal. Nádas Péter új könyve bemutatójára özönlöttek az olvasók, már a beszélgetést telt ház várta. Az esemény kezdetén az író a Nagy karácsonyi gyilkosság című írását olvasta fel. Az esszé a Ceauşescu-házaspár kivégzése és a politikai gyilkosság körülményei kapcsán feszegetett etikai kérdéseket.
“Diktatúrákban gyakran megtörténik, hogy közös hisztériává fokozódnak az érzelmek, amit politikailag ösztönöznek. Nem véletlen, hogy a vallások ezeknek az izgalmaknak a többségét tiltották” – írja Nádas. Majd így folytatja:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] A töltekezést, azaz a zabálás élvezetét is, ami a hasban vérbőséget okoz. Ez persze kiterjed más has alatti szervekre is. Ez már a főzés műveletében is benne van – mint előjáték! [/perfectpullquote]
Nádas az írást magát alapvetően aszexuális tevékenységnek gondolja, kivéve azt a sajátos alkotói helyzetet, amelyben az író szerepjátékokkal kísérletezik. “Amikor férfi íróként tartósan egy nőt ábrázolunk, egyfajta erotizáltság jöhet létre, de talán ez inkább a bolondéria irodalmába tartozik. Talán itt már az embernek attól kell félnie, hogy ne őrüljön meg. Mert nem tud átlépni egy kis határt, ahol az empátiája már nem működik, hiába próbáljuk elképzelni a nemváltást.”
Asszociációs lépcsők és zsákok
Csehy Zoltánnak az alkotói módszerekre vonatkozó kérdéseire Nádas elmondta, hogy kidolgozott egyfajta asszociációs írástechnikát. Ez alapvetően a freudi, jungi képzettársításokra épül, ami nem esztétikai vagy tudományos kategória, hanem valamennyien így godolkodunk. Asszociációs lépcsőkön haladunk a végtelenségig. “…tudom, hogy a dolgok mikor és milyen emeleten kapcsolódnak egymásba.”
A fantasztikus utazáson című esszében egy svéd újságíró, Richard Swartz könyvének recenziója kapcsán jutunk el egy erdélyi barangoláshoz. Nádas az úton tolmácsként és elhárítóként is működött a Le Monde újságírója mellett, mert a szekuritáte folyton nyomukban volt.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] …amiről a könyv szól, egy különös zsákot képez, én pedig belementem ebbe a zsákba. A kérdés mindig az, hogy az olvasót magammal tudom e vinni és főleg, hogy vissza tudok-e kapcsolódni onnan. Az olvasót a sarkon állva, féllábon cekkerrel, a szomszédasszony is magával tudja ragadni a maga asszociációival, mert azok érdekesek meg információkat tartalmaznak. A kérdés az, hogy vissza tud e csatolni. [/perfectpullquote]
Az író szerint azonban az élet szerkezete nem a szórakoztató irodalomban lelhető fel, ahol minden boldog véget ér. A valóságban, ahogy Platón dialógusaiban is tapasztalhatjuk, a témák a semmibe futnak ki. “Majd egy újabb dialógus indul, és azzal is elfutunk a semmibe.” A semmiből való visszatérés képessége az emberi gondolkodás törvényre.
10 év után ismét elkészült a kulturális elit lista: Nádas és Alföldi is az élen
A HVG számolt be az eredményekről, melynek előzménye 10 évvel ezelőtt volt. A felmérés során a magyar kulturális és tudományos élet 458 elismert tagja szavazott. Őket interjúvolták meg arról, hogy kiket tartanak a kortárs magyar kultúra legtekintélyesebb szereplőinek. Releváns megjegyezni, hogy a megkérdezettek csupán 14 nő nevét említették meg a 102 férfival szemben.
A kérdésre, hogy mit jelent a szavakból kifolyó vér, Nádas a felelőtlen beszédet hozza fel példának. Szerinte az erkölcsi döntés mindig utólagos és nem előzetes. “Az erkölcsi döntés megfontolt és nyugodt emberek körében is vagy indulatból vagy érzelemből ered, tehát állati. Ezt követi aztán az utólagos megfontolás, hogy vajon helyesen cselekedtem-e.
Ez nem mindenkiben működik. Ilyenkor az etikai ellenőrzöttség szintje alacsonyabb. Amikor az ember társaságban van, akkor nem tud nem rosszat mondani. Utólag persze maga is rájön, hogy nem volt helyénvaló a szava, de nem tudunk minden szempontot és aspektust figyelembe venni.”
Mindennapi rasszizmusunk
Csehy Zoltán rámutat, hogy a fóbiák és a rasszizmus is erős gócpontok a könyvben. Példaként a Munkadal című szöveget említi. Az elbeszélő kihív egy kőművest, aki a barátkozás különös módját választja egy jóízű zsidózással és cigányozással. Az ilyen szituációkat pedig nem egyszerű kezelni.
“Hogyan őrizzem saját magamat, saját méltóságomat valamivel szemben, amit átlátok? Mert látom, hogy a kőművesmester a barátságomat keresi, amikor zsidózik, mert abban reménykedik, hogy én is vele együtt zsidózok. Milyen fantasztikus közösséget építünk ezzel!” – mondta a szerző. Csehy kérdésére, hogy mit tehetünk ilyen esetben, nem egyszerű a válasz.
Nádas úgy véli, a rasszizmus átütő, a gyűlölködésre valószínűleg erdendően hajlamosak vagyunk. Pont ahogy arra is, hogy kis csoportokban hasonló nézetekre találjunk, és ez alapvetően atavisztikus, állati érdek.
Így általában belemegyünk az efféle helyzetekbe és átvesszük a nézeket. “Én a buzizást ráhagytam a kőművesre, mert már kifáradtam.”
Terápia helyett tarkónlövés
A címadó esszéből, a Leni sírból idéz Csehy, amikor a gyilkosság kerül szóba: “Embert ölni bizonyára élvezetes és szükséges, de közel sem egyszerű. Emberek egy nagy csoportját pedig különösen komplikált és veszélyes megölni.”
Nádas elmondja, hogy a Leni sír a második világháború első napjaiban játszódik. Az írás témájához szorosan kapcsolódik mindaz az ismeret, amit a háború majdani hasonló eseményeiről már tudott. A 101-es hamburgi rendőrzászlóalj történetét említi példaként, amely Ukrajnában követett el népírtást a zsidó lakosság körében. Az egyszerű családapákból álló tartalékos különítményt nagyon megviselték ugyan saját tetteik, de a gyilkos parancsokat mégis végrehajtották.
A Nap Fotója: Nádas Péter írót az irodájában fogadta a német államelnök
Neves írók egy csoportja – köztük Nádas Péter – nyílt levelet intézett a német Holtzbrinck konszern vezetőjének korábban – írja a Könyvesblog -, mert egyszerűen nem értik, hogy miért váltották le a Rowohlt kiadó addigi igazgatóját, Barbara Laugwitzot.
“Erre ezek a hamburgi fűszeresek és villanyszerelők nem voltak felkészülve.” Bár joguk volt megtagadni a tarkónlövéseket, de nem tették, mert ha megtagadják ezt a “legszörnyűbb foglalatosságot”, azzal társaikat hozzák rossz helyzetbe.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] A rasszizmus a nácizmus hajnalától elvezet ehhez a kivégzőosztagig, és erről dokumentumaink vannak, ezeket a dokumentumokat pedig nem érdemes elhallgatni. Csak azért, mert kellemetlen [/perfectpullquote]
– jelenti ki Nádas.
A gondolat rendje
A beszélgetésen elhangzott az is, hogy a politikai-társadalomtörténeti témájú Leni sír című esszékötetet követi majd egy művészeti-esztétikai orientációjú gyűjtemény is. A harmadik kötet is szintén tervben van.
Az 1990-től 2017-ig íródott esszéket a szerző gondolati rendbe próbálta sorolni. “Ez egy olyan rendszer, amit ha valaki követ, akkor hosszú múltra tekinthet vissza. Így jobban megérthető, mint ahogy az a történelemkönyvekben benne van.”
Mindenesetre új gyűjteményes kötetével Nádas Péter az olvasó gondolatainak rendbetételéhez is esélyt ad, és az önmagunkba nézés lehetőségét is felkínálja.
Az író ezúttal az emberi tudás és megértés határait feszegeti, ami nem csak a régi, de a kezdő Nádas olvasóknak is felejthetet3len élményt nyújthat.
