Korábbi világirodalmi listánkhoz hasonlóan összegyűjtöttünk néhány fiatal, magyar írót, költőt, akiknek új könyveire érdemes lesz odafigyelni.
Bognár Péter: A fényes rend – Magvető, tavasz
Bognár Péter korábbi köteteiben már kölcsön vette más műfajok nyelvezetét, a Bulvárban a sajtó, A rodológia rövid történetében pedig a tudomány nyelvén szólalt meg. Ezekhez hasonlóan az új kötetben is a nyelvé lesz a főszerep. A fényes rendben iskolás kori füzetéhez nyúl vissza, egy gyermek hangján szólal meg, a gyermekkori önkifejezés nehézségeivel, határaival küzd.
Róla írták:
Az utóbbi évek talán legerősebb költői hangja. Végre megint úgy tűnik, valamire mintha használható volna az avítt líra. Nem csak arra, hogy a költők egymást olvassák, plusz még néhány ügyeletes kritikus. Bognár Péter szemtelen és tehetséges. Veszélyes kezdés, mert a magyar irodalom egyiket sem szereti. Főként ezt a két dolgot együtt.
Zilahi Anna: A bálna nem motívum – Magvető, tavasz
Zilahi Anna már számos nagy folyóiratban publikált, első kötete A bálna nem motívum a Magvető Kiadó Időmérték sorozatában fog megjelenni. A költészet mellett más projektjeiben is fontos szerepet kap a nyelv kérdése, az ő nevéhez fűződik a Testtelen tánc videóprojekt, ahol külföldiek szavalják magyar költők verseit. Zilahi verseiben a test, az én és az intermedialitás témáit feszegeti.
Róla írták:
Zilahi Anna költészete már most plasztikus erővel tudja felmutatni az entrópia testi-személyes következményeit, de a szövegek ígérete még jelentősebb. Ha a seb alakú világ beheged egyszer, akkor a gyógyulás válik utolsó ítéletté. Ennek a gyógyulásnak a folyamata még számos poétikai feladatot rejteget, melyek sikeres megoldását Zilahi átütő tehetsége szavatolja.
Czinki Ferenc: A pozsonyi metró – Scolar, 2017 első fele
Czinki második könyve, A pozsonyi metró egy mozaikos szerkezetű kisregény lesz, amit 2014-ben kezdett el írni, ekkor ugyanis a Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíjasaként lehetőséget kapott, hogy hosszabb időt tölthessen el a szlovák fővárosban. A regény cselekménye két párhuzamos idősíkon lesz olvasható, ami egy közép-keleteurópai panelkülváros múltját és jelenét fogja megrajzolni. Czinki Ferenc kötetét Babiczky Tibor szerkeszti és Varga Gábor Farkas illusztrálja. A kötetből itt olvasható részlet.
Előző kötetéről, az Egy kocsma városról írták:
Czinki Ferenc első kötete nem bővelkedik fordulatokban. Nem lát el bennünket életbölcseletekkel, vélhetően nem is ez volt a célja. Lényegesebbnek tartja, hogy portrét fessen a nyelvben és pillanatban tetten érhető esztétikum színeváltozásáról, amit bátran nevezhetünk spleenek.
(Miksó Péter)
Tóth Kinga: Holdvilágképűek – Magvető, Könyvhét
Tóth Kinga kötettervével 2014-ben nyerte el a Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat, a Holdvilágképűek nem csak magyarul fog idén megjelenni, hanem angol és német nyelven is. A kötetében a betegség és a betegség hatására átalakuló emberi test kapja a főszerepet. Nehéz kategóriákba sorolni az új könyvet, olvasható prózaként, de akár szabadversként is. Tóth Kinga Popella Dórával közösen egy ruhakollekciót is tervezett a kötet vizuális anyagának felhasználásával, mellyel a Veleszületett Betegségek Országos Szövetsége által hirdetett designpályázatán is szerepeltek. A kötetből itt olvasható részlet.
Róla írták:
A Tóth Kinga keze alatt kiépülő textúrát elsősorban a sorképzés radikális törései jellemzik. Ennek köszönhető, hogy a vers komoly közegellenállást képes kifejteni az értelem megjelenésével, felszínre jutásával szemben, így magában a szövegben is ugyanaz a folyamat játszódik le, mint amit leír: kemény, rideg élek és felületek mozdulnak el egymáson, rugalmatlan tömegek feszülnek egymásnak, próbálnak behatolni egymásba.
(Schein Gábor)
Turi Tímea: Anna visszafordul – Magvető, tavasz
Az Anna visszafordulban Turi Tímea irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők sorsán keresztül vizsgálja a két nem közti munkamegosztást és annak konfliktusait. A kötetben a férfi-női kapcsolatokon kívül fontos szerepet kapnak a felnőtt élet nehézségei, játszmái és a társadalom problémái. Ezek a problémák Turi előző kötetiben is már hangsúlyosak voltak, most azonban kicsit másképp, más szemszögből vizsgálja ezeket. A kötetből itt olvasható részlet.
Róla írták:
sok az emlékezetes sor, mondat, amelyeket fejben tartani, cipelni és leginkább megvitatni kell. Ez a költészet hitelesen képes beszélni olyan érzelmi szituációkról, amikről már kamaszkorunkban is gondoltunk valamit, csak nem volt kellő tapasztalatunk és önreflexiónk rákérdezni, átlátni
(Fehér Renátó)
Címlapfotó: Jean-Luc Godard: Pierrot le Fou
