Hirdetés

A Debreceni Irodalmi Napok sok érdekes programmal, több helyszínen várta az irodalomra fogékony hallgatóságot. Az egyetemen szerdán a programsorozat keretében Borbély Szilárd egyetemi tanárra, költőre, íróra, irodalomtörténészre és kritikusra emlékezhettünk meg.

November 16-án, szerdán délután került sor a Debreceni Egyetem Főépületében a Borbély Szilárdra megemlékező előadásra. A szervezők Borbély életművéhez kapcsolódóan az előadást a Studia Litteraria lapszámbemutatójával is egybekötötték. A helyszínt a bölcsészek egyik melegágya, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet könyvtára biztosította. Az eseményre szép számmal érkeztek érdeklődők, köztük rengeteg hallgató, ismerős és Borbély Szilárd művészetére fogékonyak. A kezdés előtt azonban már annyira sok ember tolongott a könyvtár előtt, hogy a szervezők kénytelenek voltak áthelyezni az előadást az épület egyik nagyobb előadótermébe.

Megemlékezés Borbély Szilárdról

Miután mindenki elfoglalta a helyét az egyetemi padokban, Debreczeni Attila a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyik tanára üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében elmondta, hogy az új Studia Litteraria a többi számához képest rendhagyó: ez egy megemlékezés, amellyel Szilárd emlékének és életművének adóztak a szerkesztők. Továbbá hangsúlyozta, hogy hamarosan megjelenik egy Csokonairól szóló habilitációs értekezés, amelyet az elhunyt író és költő már nem tudott befejezni. A kötet kiadásán Veisz Bettina, Szilágyi Márton és Debreczeni Attila együtt dolgoztak.

Borbély Szilárd egykori kollégája, Debreczeni Attila
Borbély Szilárd egykori kollégája, Debreczeni Attila

A szót ezt követően Szirák Péter, az egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője vette át. Hosszabb megemlékezésében főként Borbély Szilárd munkásságára és irodalmi hagyatékára fókuszált. Szirák kiemelte, hogy a magyar irodalmi és kulturális szcéna azóta is gyászol, az író és költő halálával pedig egy betöltetlen űrt hagyott maga után. Magával vitt egy titkot, amely már sosem fog kitudódni. Szirák Péter szerint a Studia Litteraria inkább kötet, mint lapszám, amely fejet hajt Borbély Szilárd munkássága előtt. Irodalmi tevékenységét két időszakra osztotta fel: a 90-es évekre, valamint a Halotti pompa megjelenése utáni korszakra. Megemlékezésében többször kiemelte azokat a szerzőket, akik nagy hatást tettek Borbély Szilárdra, mint Pilinszky János, vagy Kertész Imre. Több esetben citált tanulmányokból, amelyek Borbély műveivel kapcsolatban jelentek meg.

Lapszámbemutató

A megemlékezés után a Studia Litteraria bemutatója vette kezdetét, ahol megjelent a szerkesztésben oroszlánrészt vállaló Lapis József a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézettől, valamint Valastyán Tamás a Filozófia Intézet tanszékvezetője. A kerekasztal-beszélgetést Szirák Péter moderálta, aki első ízben gratulált az új számhoz, majd az esetlegesen felmerülő nehézségekről kérdezte vendégeit. A beszélgetés alatt megtudhattuk, hogy az emlékező számot Lapis és Valastyán felkérésre készítették el, a tanulmányokat pedig igyekeztek szakmai oldalról megközelíteni, ami a megszületés közben elvesztette ezt a fajta identitását, és a személyes szembenézés vette át a helyét. A szerkesztésben sokat segített továbbá Bényei Péter, aki ugyan nem tudott jelen lenni az eseményen, de köszönettel tartoztak áldozatkész munkájáért. A nehézségeket gyarapította, hogy megkeresésükre sokan nem reagáltak, vagy személyes okok miatt nem vállalták, hogy írjanak a Studia Litterariába. Akik azonban eleget tettek a megkeresésnek, azok maguk választották ki azt, amiről írni szerettek volna a kötetbe. Ennek kapcsán kiemelték a két leginkább népszerű írást: a Nincsteleneket és a Halotti pompát, amiket a tanulmányok szerzői közül többen is érintettek.

Borbély Szilárd szintén egykori kollégája, Valastyán Tamás
Borbély Szilárd szintén egykori kollégája, Valastyán Tamás

Valastyán Tamás karaktere színt vitt a megemlékezésbe, aki inkább Lapis József munkáját emelte ki a szerkesztésben, továbbá elmondta, többször újra kellett olvasni Borbély történeteit, melynek világa pedig teljesen elvarázsolta. Továbbá kitért Borbély Szilárd műveinek hermeneutikájára is, amely szintén sok kérdést felvet az olvasóban. Lapissal karöltve megemlítették a Nincstelenek németországi megjelenését, amelyet az ottani közönség jó visszhanggal fogadott.

Személyes kedvencek

A beszélgetés folyásában saját élményeiket osztották meg a közönséggel a szerkesztők, amely során a személyes favoritokról is szó esett. Lapis József a Halotti pompa első kiadását, míg Valastyán Tamás a Hosszú nap el című művet preferálta. Az előadás összegzésében konszenzusra jutottak abban, hogy egy misztikus, neoavantgárd költő volt Borbély Szilárd, akit sem ők, sem a közönsége nem igazán tudott hová tenni.

Az előadással egybekötött bemutató méltó megemlékezés és tisztelgés volt az elhunyt költő és író előtt. A Studia Litteraria korlátozott példányszámban, de megvásárolható volt a helyszínen, ahol a megjelentek hosszú sora várakozott arra, hogy kezében tarthasson egy példányt.

Kiemelt kép: C. Kiss Ilona

Hirdetés