Az új egészségügyi miniszter nem kerülgette a kérdést: aki politikai lojalitásból ártott a szakmának, annak számolnia kell a következményekkel.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter első nagyinterjújában, a MedicalOnline-nak adott beszélgetésben egyértelműen fogalmazott: a gyanús beszerzéseket és a covid-időszak ügyleteit ki fogják vizsgálni. A tárcavezető azt is megmondta, hogy mi alapján dől el, ki maradhat a rendszerben: „A váltás a szakmaiság és az etika mentén történik: aki a minőségi betegellátást szolgálja, az partnerünk lesz, de aki a politikai lojalitást a hivatása elé helyezte, annak az új rendszerben nem lesz helye.”
Kapcsolódó cikk
„Fekete dobozban” – Hegedűs Zsolt most mindenkit sokkolt azzal, amit az életmentő gyógyszerekről döntő alapítványról nyilvánosan kimondott
Magyarországon évente több ezer ember élete múlhat azon, hogy egy alapítvány hogyan dönt az életmentő gyógyszerekről – Hegedűs Zsolt most először mondta el nyilvánosan, mi a baj ezzel a rendszerrel, és mit tervez vele.
A kórházak menedzsmentjeit illetően az első hatvan napban minden intézményvezetőtől transzparens leltárt kérnek. Hegedűs szerint aki szakmai alapon, tisztességesen vezette az intézményét, annak nem kell izgulnia. „Azoknak, akik politikai lojalitásból asszisztáltak a szakma leépítéséhez vagy a kamara beszántásához, van okuk az aggodalomra” – tette hozzá.
Az első száz nap: MOK, hatóság, betegek jogai
A miniszter konkrét menetrendet is felvázolt. Az első száz napban visszakapja kötelező tagságát a Magyar Orvosi Kamara – ezt Hegedűs kérdés nélkül bejelentett tényként kezelte. Emellett két új, független intézményt hoznak létre: a brit CQC mintájára felállítják az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot, amely a minisztériumtól függetlenül ellenőrzi az ellátást, valamint a Magyar Klinikai Kiválóság- és Irányelvközpontot – hogy „ne politikai lobbik, hanem egységes szakmai protokollok diktálják a gyógyítás rendjét.”
Kapcsolódó cikk
Példátlan bejelentés: Nobel-díjas tudós fogja irányítani a magyar betegellátást? Karikó Katalint kérte fel tanácsadónak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter
Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter történelmi bejelentésekkel, Karikó Katalin felkérésével és a kórházak ajtajának szélesre tárásával sokkolta a parlamenti bizottságot, miközben kíméletlenül felmosta a padlót a leköszönő államtitkárral.
Törvénybe kerülnek a betegek jogai is, és bevezetik a „Duty of Candour” elvét: ha az ellátás során hiba vagy szövődmény történik, az orvosnak és az intézménynek törvényi kötelessége lesz erről őszintén tájékoztatni a beteget és a családját. Kötelezővé teszik a betegelégedettség mérését és annak nyilvános közzétételét minden intézményben.
Magán- és közellátás, kórházi önállóság
Hegedűs Zsolt a köz- és magánellátás viszonyáról is állást foglalt: nem tartja jónak a teljes tiltást, vagyis azt, hogy az orvosoknak választaniuk kellene a két szektor között. Olyan szabályozást tart szükségesnek, amely védi a betegek érdekeit és átlátható viszonyokat teremt, de nem teszi működésképtelenné a rendszert. Nemzetközi jó gyakorlatokat említett, ahol a köz- és magánellátás együttélése világos játékszabályok mellett működik.
Kapcsolódó cikk
„Az egészségügy Menczer Tamása” – Takács Péter nem hagyta szó nélkül, hogy szénné alázta Hegedűs Zsolttól
Takács Péter volt egészségügyi államtitkár nem hagyta szó nélkül Hegedűs Zsolt leendő miniszter durva parlamenti támadását, és a folyosón üzent a Tisza-kormánynak: ideje befejezni a kampányolást és elkezdeni a valódi kormányzást.
A kórházi menedzsmentek önállóságának visszaadása is szerepel a tervek között – véget vetnek a parancsuralmi irányításnak, és támogatják az elfojtott szakmai műhelyeket, hogy a vezetők ne egzisztenciális félelemben dolgozzanak.
Hegedűs Zsolt első interjújában nem általánosságokat mondott, hanem menetrendet: leltár hatvan napon belül, MOK visszaállítás száz napon belül, covid-ügyletek vizsgálata folyamatban. Aki a NER-egészségügy haszonélvezője volt, most pontosan tudja, mire számítson.
Hegedűs szerint 2-3 év kell egy valódi teljesítményalapú egészségpolitika felépítéséhez: az első év a stabilizálásról és az alapok rendbetételéről szól, a második-harmadik évben pedig már mérhető fejlesztéseknek kell megjelenniük. A mérce adott – most az a kérdés, hogy a rendszer, amelyet átvett, engedi-e ezt a tempót tartani.
Kapcsolódó cikk
„Egy korszak lezárult” – Hegedűs Zsolt azonnal leszámolt a Pintér-korszakkal, átvette az egészségügyet
A történelmi 2026-os hatalomváltás egyik legfeszültebb pillanata volt, amikor az egészségügy új vezetője végre hivatalosan is átvette az irányítást a távozó Pintér Sándortól.
