A jogerős ítélet és a bizonyítási eljárás vakfoltjai
A Fővárosi Bíróság 2004 decemberében kihirdetett elsőfokú ítéletében Kaiser Edét tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a móri mészárlás elkövetéseként. A bíróság annak ellenére ítélte el a férfit, hogy a helyszínen rögzített DNS-minták, ujjlenyomatok és a töltényhüvelyek nem voltak köthetők hozzá vagy társához, Hajdú Lászlóhoz.
Az eljárás során a vád szinte kizárólag a személyi bizonyítékokra és Kiglics Attila elmondására épült. A védők hiába mutattak rá a számtalan ellentmondásra és az alibi hiányosságaira, a társadalmi nyomás és a nyomozati előítélet elfedte a kritikus hiányosságokat.
Kaiser Ede az ország leggyűlöltebb embere lett, miközben a tényleges elkövetők továbbra is szabadlábon éltek, és a hatóságok lezártnak tekintették az ország legnagyobb bűnügyét. Évekkel a jogerős ítélet után azonban egy amatőr hadszíntérkutató fémkeresője teljesen véletlenül bukkant rá arra a leletre, ami kártyavárként döntötte össze a vádat.
