A Mandinernek, még tavaly decemberben adott interjúban Áder János tízéves elnöki munkásságát összegző, A haza minden előtt című könyvéről beszélt – de a legélesebb pillanat akkor jött, amikor szóba került utódja, Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmi botrány. A volt köztársasági elnök nem mondta ki, ő mit tett volna, ehelyett egy saját döntést hozott fel: a Geréb Ágnes-ügyet, amelyben komoly nemzetközi nyomás ellenére sem adott eljárási kegyelmet a jogerős ítélet előtt.
Kapcsolódó cikk
Áder hangsúlyozta, hogy egy köztársasági elnöknek szélesebb mozgástere van, mint egy bírónak, és figyelembe vehet olyan szempontokat is, mint a családi vagy egészségi állapot – ám a döntés minőségéhez szerinte kiváló kollégák és elegendő idő szükséges. „Nem véletlen, hogy tíz év alatt az említett esethez hasonló nem fordult elő velem” – mondta, majd hozzátette: „Nem azért, mert annyira okos vagyok, hanem azért, mert a kollégáim tették a dolgukat, megóvtak attól, hogy ilyen helyzetbe kerüljek.”
„Nem véletlen" – Áder János üzent Novák Katalinnak a kegyelmi ügyről
Áder János 2012 és 2022 között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget – két cikluson át. Pályája a Fideszben indult, ahol frakcióvezetőként is dolgozott, elnöki szerepét azonban igyekezett a napi politikától távolabb tartani. A könyvében szándékosan szókimondó hangot ütött meg: „Úgy is vissza lehetett volna tekinteni a tíz évre, hogy heroizáljuk, szépítjük a dolgokat… De úgy nem lett volna értelme” – fogalmazott.
Kapcsolódó cikk
Elnöki ciklusaiból több eredményre is büszke volt. Kiemelte a Tomislav Nikolić szerb elnökkel kötött megállapodást a második világháborús áldozatok közös megemlékezéséről, amelynek nyomán felállították a csúrogi emlékművet. Elmesélte, hogy ő volt az első magyar államfő, aki elment a csíksomlyói búcsúra, és személyesen győzte meg a bukaresti pápai nunciust arról, hogy Ferenc pápa romániai látogatása során Csíksomlyóra is ellátogasson – „a román diplomácia áskálódása ellenére” is.
„Csak vicsorgunk egymással" – Áder János a közbeszéd állapotáról és Paksról
A jelenlegi politikai helyzetről Áder elmondta, bár követi az eseményeket, már a felelősség terhe nélkül teszi. Az akkor még hivatalban lévő Orbán-kormány válságkezelését értékelve nem fukarkodott az elismeréssel: „Nagy bravúr, amit a kormány a válság kezelésében elért” – mondta, majd gyorsan hozzátette: „Ez nem dicséret, hanem egyszerű helyzetleírás.” A közbeszéd állapotát viszont aggodalommal szemlélte – 2017-es beiktatási beszédére utalva megjegyezte, a helyzet azóta csak romlott: „Ma már sok esetben nem beszélünk egymással, hanem csak vicsorgunk.”
Kapcsolódó cikk
A klímavédelemről és az energiapolitikáról is határozott véleményt fogalmazott meg. Szerinte a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez elengedhetetlenek az atomerőművek: „Paks nélkül ebben a percben nem tudnánk világítani” – szögezte le, hozzátéve, hogy a megújuló energiaforrások önmagukban nem biztosítanak folyamatos áramtermelést, ezért az energiatárolás fejlesztése is kulcskérdés.
A politikai visszatérés lehetőségét Áder egyértelműen kizárta: „Egy: már nyugdíjas vagyok. Kettő: nincsenek politikusi ambícióim. A lantot letettem, a politikai pályára nem fogok visszatérni."
Áder János interjúja egyszerre volt számvetés és üzenet – a sorok között olvasva leginkább utódjának, Novák Katalinnak szólt. A volt köztársasági elnök nem vádolt, nem ítélkezett, de a példái és a hangsúlyai egyértelművé tették: szerinte a kegyelmi botrány nem a véletlen műve volt, hanem a megfelelő stáb és a kellő körültekintés hiányának következménye. A „lantot letett” politikus szavai így is hangosabbak maradtak, mint sok aktív szereplőé.
Kapcsolódó cikk