Az államfőjelölt-keresés már korábban is a nyilvánosság előtt zajlott: Polgár Judit visszautasította a köztársasági elnöki felkérést. Tóth Máté esetében most nemcsak a személye, hanem a jelölés technikai feltétele is meghatározó. Az Alaptörvény alapján negyven képviselő ajánlása kell; a Mi Hazánk ezt a küszöböt a Fidesz támogatása nélkül nem éri el.

A jelöléshez mások szavazata is kell

A Mi Hazánk közleménye Tóth Mátét közjogászként, gyakorló ügyvédként, energiajogászként és közgazdászként mutatta be. A párt szimbolikus jelölésről írt, és olyan államfőt sürgetett, aki ismeri a magyar közjogi hagyományokat, miközben a jelen alkotmányos-politikai viszonyait is érti.

A bejelentés és a parlamenti számolás között

A Borgen első évadának kormányalakítási jeleneteiben Nyborg nem attól lesz miniszterelnök, hogy megnyeri a választást: újra és újra végig kell mennie a kisebb pártok feltételein, mert a címhez nem elég a legtöbb szavazat, többség is kell mögé. A tárgyalóasztalnál ezért minden szereplő egyszerre beszél saját elveiről és arról, kinek a voksára szorul rá.

Tóth Máté jelölésében hasonlóan kettéválik a nyilvános gesztus és annak végrehajthatósága. A jelölt a Rezsivédelmi Digitális Polgári Kör alapítói között szerepel Németh Szilárd és Dömötör Csaba mellett, miközben a Mi Hazánk pártfüggetlenként ír róla. A jelölés részleteit és a parlamenti küszöböt a Telex ismertetése foglalta össze.

toroczkai-laszlo-tisza-part-alkotmanymodositas-parlament-vita
Fotó: Toroczkai László, a Mi hazánk elnöke a parlamentben / Fotó: Hegedüs Róbert / MTI