Megannyi „fekete kocka” (=blerd=black nerd) repesett az örömtől, amikor kijött a mozikba a Black Panther Marvel-képregénysorozat filmfeldolgozása. A Fekete Párduc szépen siklik az afrofuturista hullámokon: fekete hősök, politikai és spirituális vezetők, királyságok. De mi is az az afrofuturizmus?

Hirdetés

Az afrofuturizmus a jövő művészeti, tudományos és technológiai újragondolása fekete szemüvegen keresztül.

A ’90-es években, Amerikában állt össze a definíciója, mára pedig új irányzattá vált. Nehéz meghatározni, mit is jelent pontosan: benne van a „futurizmus”, a XX. század elejének izmusa, ami a gyorsaságot és a gépeket dicsőítette. Ezt egészíti ki az „afro”, ami azt sugallja, hogy a jövőt fekete kontextusban képzeljük el.

A kezdetek

1994-ben Mark Dery fehér-amerikai kritikus-esszéista (Rolling Stone, Washington Post) és több afroamerikai irodalmár beszélgetései nyomán jött létre az afrofuturizmus. Dery arról faggatta Samuel R. Delanyt (sci-fi szerző), Greg Tate-et (képregényíró) és Tricia Rose-t (New York-i egyetem), miért hiányzik az amerikai fekete kultúrából a science fiction.

Afrofuturizmus / Black Panther
Afrofuturizmus a filmvilágban / Képkocka A Fekete Párduc filmből / Fotó: Marvel Studios

A Black to the Future esszében Dery azt sugallja, hogy az afrofuturizmus egy spekulációs fikció, ami afroamerikai témákat tárgyal a XX. század technokultúrájának kontextusában. Afroamerikai szemantika és modern technológiai fantázia – szükség van rá, mert az afroamerikaiaknak más történeteik vannak a kultúráról, a technológiáról és az eljövendő dolgokról.

Dery kérdése a következő: „Képes-e jövőt vizionálni egy olyan közösség, amelynek a múltját szándékosan kiradírozták?

De az irányzat múltja messzebbre vezet. Első forrásának tekinthetjük a dogon kozmogóniát, ezt az afrikai titkot, ami a mai napig nem talált megfejtőre. A dogonok Maliban, a száraz fennsíkon élnek a XIV. század óta és elképesztő csillagászati ismeretekkel rendelkeztek már a XIX. század előtt is – minden eszköz, műszer híján.

Döbbenet, de van más is: 1964-ben, 5 évvel az első Holdra szállás előtt Zambia már belevetette magát az űrversenybe. Fővárosa, Lusaka mellett Edward Makuka professzor 12 fiatalemberen tesztelte a súlytalanság törvényeit. Őrült egy terv, hiszen nem voltak sem támogatói, sem eszközei. 2013-ban ebből az ötletből kiindulva készített vizuális eposzt Christina de Middel az Afronautákról készült képeivel (a projekt kiindulópontja, hogy a fekete csapat tényleg elsőként érkezik a Holdra).

Afrofuturizmus / Cristina de Middel / The Afronauts
Afrofuturizmus / Cristina de Middel: The Afronauts

Zene és ideológia

Sun Ra, a zenész már az ’50-es évektől „előfutárkodott”. Azt állította, a Szaturnuszról jött és az űr fáraójának kiáltotta ki magát. Anélkül, hogy tudta volna, egy új zenei (később általános művészeti) mozgalom alapjait fektette le, amit később az  afrofuturizmus névvel illettek. Sun Ra utódjainak tekinthetjük a Parliament Funkadelic-t és az Afrika Bambaata-t.

Az afrofuturizmus több, mint egy szimpla sci-fi alzsáner, (mondjuk fekete bőrű hősökkel), mert mélyen átitatják az afrikai hagyományok és a fekete identitás. De fontos: attól, hogy fekete főszereplőt helyeznek tudományos-fantasztikus környezetbe, nem lesz egy műalkotás afrofuturista.

Az ideológiai háttér is alakulóban van, hiszen a mai afrikai értelmiségiek és művészek a gondolkodás és a kifejezés új útjait tapossák, hogy újra fogalmazzák a kontinenst. A kameruni filozófus, Achille Mbembe egy 2014-es esszében mágikus realizmust követel – nem pedig európai kozmológiákat –, hogy megvizsgálja Afrika múltját és jelenét. Újra kell alkotni a sokáig mások által elmesélt történelmet, hogy tudják, honnan jönnek – így jobban leírhatják a jövőt.

Afrofuturizmus / Sun Ra
Afrofuturizmus a zenében / Fotó: Sun Ra Saturnalian Saturn Alien című videóklipje

30-50 éven belül a Földön 3 lakosból egy afrikai lesz, vagy afrikai leszármazott. A holnap világa afrikai – állítja Mbembe.

A szenegáli író, Felwine Sarr, a 2016-ban megjelent Afrotopia szerzője szerint muszáj átgondolni az afrikai identitást, és a kulturális referenciák megtalálásával vissza kell szerezniük önbecsülésüket. Sarr szerint a régi hagyományból kell meríteni, hogy a holnap Afrikájának képe megszülethessen.

A 2000-es évek eleje óta számos afrikai – nigériai, dél-afrikai, togói – képregényszerző csatlakozott a mozgalomhoz, munkáikban csak afrikai szuperhősöket rajzolnak, akiket a helyi mitológia táplál. 

Eru, Kwezi vagy Ago a kontinensen születtek, ott is élnek és mint Batmannek vagy Supermannek, nekik is meg kell menteniük a világot.

Afropopkult

Dél-Afrikában megjelent az első afrofuturista tévésorozat is, a Jongo. Egy átlagos fiatalemberről, Eli Kingről szól, akinek egy mágikus kristály segítségével szuper képességei lesznek. A készítők olyan afrikai szuperhőst akartak teremteni, akivel a helyi fiatalok azonosulhatnak – mondta Gareth Crocker az első évad forgatókönyvírója és társrendezője.

A Kori-Odan öröksége az első videojáték, amit áprilistól vetítenek Afrikában. A történet szerint  Enzo Kori-Odan, Zama hercege, mágikus hatalommal  és szerelmével, Erine Evouvel a trónját szeretné visszaszerezni, amit sógora elbitorolt tőle.

Afrofuturizmus / Ytasha Womack
Afrofuturizmus / Ytasha Womack: Afrofuturism című kötetének borítója

A jövő-fantáziák a fiatal afrikai divattervezőket is elcsábították. Selly Raby Kane, szenegáli stylist 2014-ben foglalkozott először a jövővel az Alien Cartoon kollekció keretében. Performance divatbemutatót tartott, amin hibrid sziluettek, műanyag és hagyományos anyagok mesélik el Dakar jövendő történetét. A várost 2200-ban idegen lények árasztják el, aminek hatására megváltozik az építészet, a ruházat, a zene.

Afrofuturizmus / Fashion Week
Afrofuturizmus a divatban / A NOFI 2016-os Fashion Weekjén / Fotó: Sally Raby Kane

A mai fiatalok tárt karokkal fogadják a lehetőségek tágulását, Ibaaku, a szenegáli zenész azt mondta:

Az afrofuturizmus a zeném szerves része. Ez a koncepció új beszédet generálhat Afrikáról.

A földönkívülinek tűnő Ibaaku ügyesen keveri az elektrót a tradicionális afrikai transz ritmusokkal.

Rihanna két éve a W magazinban pózolt poszt apokaliptikus háttér előtt, mint bolygónk utolsó nője. A képsorozat mögé különösebb üzenetet látni nem kell, az afrofuturizmus itt csak a divatmárkák kulisszájául szolgál, de megjelenése már jelez valamit. 

Rihanna, mint egy másvilági, harcos királynő a W magazine szeptemberi számában / Fotó: Steven Klein; stylist: Edward Enninful

Rihanna mellett Nicki Minaj, Kanye West, Lil Wayne vagy Beyoncé is szintén szívesen nyúl afrofuturista díszlethez. Lassan mainstream lesz az afrokülöncködés? 

A művészetben szavakkal választjuk el egymástól a korszakokat, modern művészet, kortárs művészet. A mostani vízválasztónk az afrofuturizmus. Az afrofuturizmus olyan címke, ami alól nem bújhatsz ki, ha afrikai vagy és a jövőt kutatod.

mondta Cyrus Kabiru kenyai művész.

Időutazások

Az afrikai alkotóművészet minden területe lehet az afrofuturizmus része, amennyiben a kontinens és a bolygó jövőjének kérdéseire keresi a válaszokat. Az irányzat koncepciója már különböző afrikai és nem afrikai újságokban is megjelenik, főleg esztétikai-kritikai esszékben.

Olybá tűnhet, mintha valami lomtár lenne, ami különböző stílusokra jogosítja fel a művészeket. Mert hát mi lehet a közös a dél-afrikai regényíró Lauren Beukes és a kenyai szobrász, Wangechi Mutu között?

Vagy mi kapcsolja össze Yinka Shonibare-t és a 9-es körzet című sorozat földönkívülijeit? 

Az afrofuturista stílusú utópiák ugyan nem mindig rózsásak, de a jobb jövő mégis lehetséges a művészek fantáziáiban. Ezeknek az ideáknak a kiinduló pontja gyakran a távoli múltban gyökerezik, azokban a katasztrófákban, amiket az afrikaiak történelmük során elszenvedtek. Az afrofuturizmus teljes elszálltsága érthető: nem akarják elfogadni, hogy múltjuk csak rabszolgaságról és alávetettségről szól.

Időutazások, technikai újdonságok, felfedezések, kivetítések – mindezek mögött egy cél rejtőzik: újra kitalálják és meghatározzák magukat a legszabadabb nyelven, a képzelet nyelvén. 

Hirdetés