Gengszterek, titkos alagutak és a felépített feszültség
A helyszínül szolgáló chicagói Lexington Hotel nem akármilyen épület volt: az 1920-as és ’30-as években Al Capone főhadiszállásaként működött. A hotel felújítása során a munkások zárt, elfalazott alagutakra és titkos kamrákra bukkantak az alagsorban.
Rivera és a stáb az adás jelentős részét azzal töltötte, hogy szakértőkkel, orvosszakértőkkel és az egykori maffiózót ismerő tanúkkal interjúzott. A nézők folyamatosan azt hallgatták, mekkora vagyont rejtett el Al Capone, és hogy a betonfalak mögött maffialeszámolások nyomai feküdhetnek.
A kétórás adás alatt a tűzszerészek és a bontócsapat tagjai egymást váltva dolgoztak a felhalmozott törmelék eltávolításán, miközben Rivera percről percre fokozta a drámát és a visszaszámlálást. Amikor a bontócsapat végül áttörte az utolsó betonréteget is, a stáb elérkezett a várva várt pillanathoz, de a felhalmozott maffiakincsek helyett egészen más fogadta a kamerákat.
