Kisbefektetői védelem és elmaradó kötelező vételi ajánlatok
A köztársasági elnök másik súlyos kifogása a nyilvánosan működő részvénytársaságok kisebbségi tulajdonosainak helyzetét érinti. A parlament által elfogadott szöveg ugyanis mentesítené a jelentős befolyást szerző szereplőket a kötelező nyilvános vételi ajánlattétel alól.
A Sándor-palota közleménye kiemelte, hogy a törvény „részben a törvény szerinti alapkezelőváltással is összefüggésben – annál ugyanakkor általánosabb körben is – a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tagokat mentesíti az eddigi, hosszú ideje fennálló szabályok szerinti, a kisebb tulajdonosok részvényeinek megvételére vonatkozó ajánlattételi kötelezettségük alól, sértve ezzel a tulajdonhoz való jog társasági jogi konkretizálódását jelentő kisebbségvédelmi követelményeket, illetve a fennálló jogi helyzet változatlanságában alappal bizakodó, a törvény hatálybalépésekor már tulajdonrésszel rendelkező kisebb részvényesek jogos elvárásait”.
A törvény elfogadását megelőzően a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége kifejezetten kérte Baka Andrást, hogy ne írja alá a javaslatot. A szakmai érdekképviselet hangsúlyozta, hogy a vételi kötelezettség kiiktatása súlyosan sérti az európai uniós befektetővédelmi elveket.
A felmentések nyomán a kisbefektetők elesnének attól a törvényi garanciától, hogy egy nagybefektető érkezésekor tisztességes piaci áron eladhassák meglévő értékpapírjaikat. Ezzel a kisebbségi tulajdonosok védtelenül maradnának a többségi akarat érvényesítésével szemben.
A kormányzat azzal indokolta a kivételek megteremtését, hogy a stratégiai ágazatokban és állami banki ügyleteknél el kell hárítani az esetleges vagyonkimentési kísérleteket. A tiltakozások ellenére a parlament alig hagyott időt a szakmai érvek megvitatására.
Baka András beadványa nemcsak a tartalomra, hanem magára az Országgyűlés eljárására is kitért. Egyetlen napirendi adat pontosan jelzi, milyen rohamtempóban hajtották át az egész tervezetet.
