A magyar fotográfia legsikeresebb korszakát bemutató kiállítás nyílt csütörtökön Fehérváron: André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassai, Martin Munkácsi. Sőt, további csaknem húsz, különleges magyar fotóművész alkotása látható a Csók István Képtárban.
A Híresek és képek – Modern irányzatok a magyar fotográfiában című kiállítás megnyitóján Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója elmondta, hogy a tárlaton a magyar fotótörténet virágkora, vagyis a két világháború közti korszak elevenedik meg. Az első kép 1912-ből való és André Kertész készítette, míg az utolsó az 1945 utáni állapotokat mutatja – tette hozzá.
Jelezte, hogy a kiállítás összeállításakor azt a folyamatot is próbálták megjeleníteni, mely a két világháború közötti modernista fotográfia kibontakozását és különböző csoportokra bomlását hozta el: a magyaros stílus ebben a korszakban jött létre és ennek párhuzamos valósága lett a szociofotó.
Vissza a jövőbe: újra archaikus technikákat használnak a legnagyobb kortárs fotósok
Számos mai fotográfusra jellemző ugyanaz a technikákkal, anyagokkal, eljárásokkal folytatott kísérletezés, amely a fényképezés csaknem két évszázaddal ezelőtti úttörőit is jellemezte – emlékeztetett a csütörtöki sajtóbejáráson a kiállítás társkurátora, Claudia Küssel. A kortárs és archív felvételeket is felvonultató tárlat az amszterdami Foam, a németországi C/O Berlin és a Mai Manó Ház együttműködésében jött létre.
Baki Péter arról is beszélt, hogy az alkotók közül kiemelkedik az az öt fotós, akik a ’20-as, ’30-as években nyugatra távozva – különböző életpályákat befutva – világhírű, vagy Európa-hírű alkotókká váltak. Megjegyezte: nem ment ez nekik olyan könnyedén, André Kertész például csak az 1980-as években lett világhírű, Robert Capa egy kicsivel előbb a nagyobb publicitásnak köszönhetően.
Brájer Éva alpolgármester zseniálisnak nevezte a szeptember 8-ig megtekinthető kiállítást, amelyre szerinte nagyon büszke lehet a város és a múzeum is, hisz bármelyik nyugati múzeumban megállná a helyét.
Izinger Katalin, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy a Szent István Király Múzeum nevéhez fűződött a XX. Századi Magyar Művészet elnevezésű kiállítássorozat, amelynek keretében 1969-ben, tehát ötven évvel ezelőtt először voltak láthatók Magyarországon Moholy-Nagy László fotói. Azóta csak a szintén külföldön világhírűvé vált magyar fotográfus, Lucien Hervé 2001-es életmű-kiállítása volt megtekinthető a városban – fűzte hozzá.
150 év lenyomata egy hiánypótló könyvben: A magyar fotográfia 1840-től a rendszerváltásig
Robert Capa, André Kertész, Brassai és Munkácsi Márton nevei valószínűleg mindannyiunk számára ismertek. Híres, sőt világhíres magyar, illetve magyar származású fotósok voltak. Hatással voltak nem csak kortársaikra, de a későbbi generációkat is inspirálták. Rodney Smith például nagy tisztelettel emlékezett meg Kertészről a legnagyobb fotóművészek között említve őt, akinek “a kompozicionális érzéke kifogástalan volt.”
A sajtóanyag szerint a kiállításon szereplő képek ízelítőt adnak az 1910-40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen “ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kerny István, Kinszki Imre, Pécsi József – munkáit is bemutatja.
