Megnyílt szerdán a látogatók számára az auschwitzi múzeum, a bizonyos korlátozásokkal újból látogatható emlékhelyet március 12. óta zárva tartották a koronavírus-járvány miatt.

Szabályok betartása mellett

Újra megnyitja az érdeklődők előtt a kapuit az auschwitzi múzeum a koronavírus-járvány után. A múzeum egyébként a járvány ideje alatt adományokat kért, hogy fedezze a bevételkiesést. A múzeum területére kizárólag online megrendelhető, névre szóló, korlátozott számú ingyenes belépőjeggyel engedik be a látogatókat. Reklámhelyként továbbra sem alkalmas a hely. Tavaly márciusban ugyanis a múzeum megkérte a érdeklődőket, hogy ne azért látogassanak el az emlékhelyhez, hogy Instagram-fotókat készítsenek.

Auschwitzi Emlekmuzeum Nyitvatartas Koronavirus Scaled
/ Fotó: Marcel Antoinisse

A látogatás csoportosan és egyénileg is lehetséges, kötelező az egészségügyi szabályok betartása. A múzeum speciális látogatási útvonalakat tervezett meg úgy, hogy minél kevesebb ember gyülekezzen egy helyen. Egyes szűk területű termek továbbra is zárva tartanak, történetükről kültéri tablók nyújtanak tájékoztatást.

A birkenaui láger később jött létre

A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre.

„Felébredtem, és vagy 100 ember vett körül” – az Auschwitz-kiállítás kapcsán a borzalmakról beszélt az egyik túlélő

Bizonyos történelmi eseményekre újra és újra fel kell hívni az emberek figyelmét, folyamatosan fent kell tartani az emlékét. A II. világháború során történt borzalmak, amely millió ártatlan ember halálát okozta, a világon az egyik legnehezebben megemészthető. A kínzások, a rengeteg kegyetlenség, a gyomorszájon csapó orvosi kísérletek mind egyvalamit üzennek: az ember az egyetlen faj, amely képes erre.

Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogvatartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-étől július 8-áig – kevesebb mint két hónap alatt – mintegy 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak. Többségüket meggyilkolták.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

magyar peter alkotmanymodositas tisztito tuz polt peter eltavolitasa

„Azonnal menniük kell!” – Magyar Péter elindította a Tisztító Tűz hadműveletet, Polt Péter mellett még három alkotmánybírót távolít el

Polt Péter, a Tisza Párt és az Alkotmánybíróság átalakítása körüli parlamenti csatározások teljesen új szakaszba léptek a hétfői napon benyújtott módosító javaslatok nyomán. Az új kormányzati elképzelések egy rendkívül egyszerű, de annál hatékonyabb jogi lépéssel szabnának gátat a jelenlegi összetételben működő testület munkájának.

gulyas gergely kanadai-magyar-allampolgarsag-mutyi-utlevel

Titkos kanadai akták buktatták le a fideszes elit jövedelmező útlevélbizniszét, Gulyás Gergely embere milliókat kaszált a HVG szerint

A Külügyminisztérium belső átvilágítása során a diplomaták több olyan gyanús kanadai állampolgársági aktára bukkantak, amelyek a korábbi kormányzati ciklusokban születtek. Velkey György külügyi államtitkár nyilvánosan is bejelentette, hogy a vizsgálatok szerint az államérdekre hivatkozva komoly visszaélések történtek a honosítási eljárások során a tengerentúlon.

tisza-ketharmad-alaptorvenymódositas-magyar-peter-vizsgalobiztossag

„Egy politikai furkósbotként működő hivatal” – Csodafegyvert adna a kormány és a saját maga kezébe a Tisza-kétharmad

A Tisza-kormány, Melléthei-Barna Márton képviselő vezetésével, átfogó Alaptörvény-módosítást indított, melynek célja a miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő limitálása, ami megakadályozná Orbán Viktor visszatérését, valamint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása Magyar Péter ígéretének megfelelően.