A koronavírus-járvány idején a belépőjegyek eladásából származó bevételektől megfosztott auschwitzi múzeum adományokat kér további tevékenységéhez – olvasható az egykori náci német haláltábor területén működő emlékhely vezetése által szerdán kiadott felhívásban.
Hosszú távú lehet az alacsony látogatottság
A múzeumot – ami megkérte a látogatókat, hogy ne használják az emlékhelyet reklámfogásra – a járvány miatt március 12-én zárták be, újbóli megnyitását július elején tervezik. Az emlékhelyet a hét végén próbaképpen nyitva tartották, ezalatt a két nap alatt mintegy négyszáz ember kereste fel, ami az előző év azonos időszakában mért látogatottság kevesebb mint három százalékát jelenti – olvasható az MTI-hez is eljuttatott közleményben, amelyben hangsúlyozzák, hogy a belépőjegyek értékesítése a múzeumi betételek fő forrása.
A múzeum vezetése úgy véli: az alacsony látogatottság hosszú távú lehet, ami hatással lesz mindenekelőtt a művelődési projektek megvalósítására.
A járványhelyzet következtében összeomlott a múzeum idei költségvetése – írják.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A lengyel kulturális és örökségvédelmi minisztérium rendkívüli segítségének köszönhetően sikerült fenntartani az intézmény működését és a munkahelyeket, többletforrások nélkül azonban küldetésünk megvalósítása nagyon kérdésessé válik[/perfectpullquote]
– olvasható a dokumentumban.
A járvány után nem lesz minden más
Az emlékhely autentikusságának megőrzését szolgáló karbantartási munkák nincsenek veszélyeztetve, ezeket ugyanis az Auschwitz-Birkenau Alapítvány forrásaiból valósítják meg – jegyzik meg.
A nácik letartóztatták, kameráját elvették, de megmutatja a hidegháború rejtelmeit
Philip Pocock szociofotói festői színhatásokat lehetővé tevő, különleges technológiával készültek Berlinről a fal két oldalán, 1982-ben. A Berlinben élő kanadai művész több mint 2000 fotót készített, ezekből válogat az INDA Galéria kiállítása, amely január 31-ig látogatható. Mint írják, a sorozat és egyben a kiállítás címe a Faliszony (Mauerkrankheit) a német pszichológiatörténetben külön helyet foglal el.
Az alapítvány már úgy döntött, kétszeresére növeli az idei évre eredetileg szánt támogatást. A 2009-ben létrejött alapot 40 állam, valamint magánszemélyek támogatják.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A világjárvány után a világ – az időnként vészjósló jövendölések ellenére – nem lesz radikálisan más. Úgy, mint korábban, (…) szükségünk lesz bölcs, közös múltunk legsötétebb tapasztalatain alapuló döntésekre[/perfectpullquote]
– idézi a közlemény az auschwitzi múzeum igazgatóját, Piotr M. A. Cywinskit. A múzeum művelődési, tudományos, kiállítói és kiadói tevékenységét támogató adományokat az intézmény honlapján keresztül, a wesprzyj.auschwitz.org oldalon várják.
„Felébredtem, és vagy 100 ember vett körül” – az Auschwitz-kiállítás kapcsán a borzalmakról beszélt az egyik túlélő
Bizonyos történelmi eseményekre újra és újra fel kell hívni az emberek figyelmét, folyamatosan fent kell tartani az emlékét. A II. világháború során történt borzalmak, amely millió ártatlan ember halálát okozta, a világon az egyik legnehezebben megemészthető. A kínzások, a rengeteg kegyetlenség, a gyomorszájon csapó orvosi kísérletek mind egyvalamit üzennek: az ember az egyetlen faj, amely képes erre.
A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – mintegy 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye.
