Baka volt az egyetlen jelölt a rendkívüli ülésen. A Fidesz bojkottálta a választást, a Mi Hazánk pedig nem rendelkezett a jelöléshez szükséges 40 képviselői aláírással. A parlamenti szavazáson végül 140 képviselő támogatta, 6-an szavaztak ellene, majd az új államfő letette az esküt.
Az Alaptörvény 17. módosítása alapján Baka az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb 5 évig töltheti be a tisztséget. A választás eredményének kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba. Vagyis egy alkotmányos átmenet elnöke lesz, akinek nemcsak az elfogadott törvényeket kell mérlegelnie, hanem azt is, hogyan lehet egy erősen megosztott országban visszaépíteni az intézmények tekintélyét.
A bíró, akit egy törvénnyel félreállítottak
Baka András 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, 2009-ben pedig 6 évre megválasztották a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Mandátuma azonban 2012. január 1-jén, három és fél évvel a lejárata előtt megszűnt az igazságügyi rendszer átalakítása következtében. A hivatal nevét Kúriára változtatták, Bakának pedig távoznia kellett.
A strasbourgi bíróság nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A döntés szerint megbízatásának idő előtti megszüntetése összefüggött azzal, hogy nyilvánosan bírálta az igazságügyi reformokat. A hatalom akkor lezártnak gondolhatta a történetet, ám a magyar politika láthatóan nem ismeri a végleges stáblistát.
Igazságtétel lehet, bosszú nem
Baka visszatérése Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című művének fordított változatára emlékeztet. A darabban a régi sérelemmel visszatérő főszereplő igazságszolgáltatásnak nevezi a bosszút, miközben fokozatosan megvásárolja hozzá az egész közösséget. Baka viszont az elnökké választása után éppen arra figyelmeztetett, hogy az új Magyarországot nem lehet bosszúra építeni.
Ez azért több ünnepi fordulatnál. Baka korábban a Tisza kétharmados győzelmét történelmi lehetőségnek nevezte, de rögtön hozzátette, hogy egy ekkora parlamenti többség veszélyeket is hordoz. Az új elnök számára ezért a valódi próba nem az lesz, miként viszonyul a legyőzött Fideszhez, hanem az, képes-e ugyanazzal a szigorral figyelni az őt jelölő új hatalomra.
Baka András visszatérése akkor válik valódi jogállami fordulattá, ha nemcsak a régi rendszer túlkapásait, hanem az új többség hatalomvágyát is képes lesz korlátozni.
A Tisza frakciója eredetileg Polgár Juditot kérte fel az államfői tisztségre, de a sakknagymester nemet mondott. Ezután több közéleti szereplő neve felmerült, végül Bakára esett a választás. A történelem most visszaadta neki azt a közjogi súlyt, amelyet 2012-ben elvettek tőle, de a legfontosabb lépés még hátravan: bizonyítania kell, hogy nem visszavágni, hanem ellensúlyt képezni érkezett.
