A Liget Budapest projektet és az Operaház rekonstrukcióját irányító Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. leányvállalata, a Kulturális Vagyonkezelő Kft. veszi át a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) minden feladatát, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány valamennyi közfeladatát. A Magyar Közlönyben megjelent döntés értelmében a korábban szinte üresen álló cég lett az emlékezetpolitikai hálózat általános jogutódja. Az átadás-átvétel szigorú határidővel zárult le, mivel az uniós források felszabadítása miatt a kormányzatnak fel kellett számolnia a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat.

A feladatokat szakmailag felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium azért nem közvetlenül a saját szervezetén belül helyezte el az érintett intézményeket és kutatóhelyeket, mert a közvetlen államigazgatási státuszok létrehozása lassú folyamat lett volna. A Miniszterelnökség koordinálásával végül a Városliget Zrt. leánycégét jelölték ki az intézményi struktúra befogadására, így a társaságot irányító Gyorgyevics Benedek lépett elő a feladatok hivatalos gazdájává. Schmidt Mária a döntést követően a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a múzeumot működtető alapítvány megszűnésével egy huszonnégy éves korszak ért véget.

Schmidt Mária intézethálózata a kulturális tárca cégéhez került

Az intézményi hálózat átvétele a korábban megkötött szerződésekre, a folyamatban lévő tudományos és kulturális ügyekre, valamint a munkavállalói állományra egyaránt kiterjed. Bár a minisztériumi hátterű megoldás átmeneti jellegű, a kormányzat a Schmidt Mária egész intézethálózatát megrázó átszervezés során még nem határozott a teljes vagyonelem- és létszámstruktúra végleges sorsáról. A Terror Háza Múzeum fennmaradása szinte biztosra vehető, ahogyan a Kertész Imre Intézet is folytatja működését a jelenlegi helyén, de a többi kutatóhely és ingatlan hosszú távú jövője egyelőre nyitott kérdés.

A megszűnő alapítvány korábbi főigazgatója igyekezett nyomatékosítani, hogy a felhalmozott értékek és ingatlanok átadása zökkenőmentesen zajlott le. „Az alapítvány az átadás-átvétel során a tulajdonában levő vagyonnal és eszközökkel – a jogszabályi előírások szerint – hiánytalanul elszámolt” – írta bejegyzésében a történész. Schmidt Mária hozzátette, hogy a hozzájuk tartozó intézetek – köztük a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Habsburg Történeti Intézet – működése mindvégig átlátható és jogszerű volt, amit a lezárt átadás-átvételi dokumentáció is igazol.

Több évtizedes szellemi hátország sorsa dől el

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány az elmúlt két évtizedben a kormányzati emlékezetpolitika és történelemszemlélet első számú szellemi műhelyeként működött. A szervezet alá tartozó kutatóintézetek, kiadók, irodalomtörténeti hagyatékok, belpesti ingatlanok és budai villák jelentős vagyont képeztek a kulturális szférában. Az Alaptörvény-módosítás nyomán elindított alapítványi felszámolási hullám most ezt a kiterjedt hálózatot terelte át a minisztériumi hátterű ingatlanfejlesztő cég ellenőrzése alá a Telex összefoglalója szerint.

Egyelőre nem ismert, hogy a Kulturális Vagyonkezelő Kft. hány munkavállalót tart meg az alapítványi szférából, mint ahogyan Schmidt Mária személyes pozíciójáról sem született végleges döntés. Az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós forrásfeltételek kényszerítő hatása alatt az állam felgyorsított eljárásban vonta el a korábbi közérdekű vagyonkezelő alapítvány önállóságát, és a teljes vagyont, valamint a szakmai feladatokat egyetlen állami cégstruktúrába csatornázta be.