A fordulat nem kizárólag Schmidt ellen irányuló akció. A Magyar Péter-kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványok egész rendszerének átalakításába kezdett, arra hivatkozva, hogy jelentős állami vagyon került olyan szervezetekhez, amelyek politikailag bebetonozott kuratóriumokkal működtek. A nem felsőoktatási kekvák megszüntetésére július 31-i határidőt szabtak.
Schmidt számára ettől még különösen nagy a tét. A Contextus nemrég arról írt, hogy a rendszerváltás után látványosan visszaesett a közéleti befolyása; most már az általa felépített intézményi háttér szerkezete is bizonytalanná vált.
Több mint húsz év alatt nőtt ekkorára a hálózat
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt az első Orbán-kormány hozta létre 1999-ben. Schmidt Mária főigazgató lett, az alapítvány alatt pedig később létrejött vagy oda került a XX. és XXI. Század Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Kertész Imre Intézet és a Terror Háza.
Az állami támogatás idővel jóval túlnőtt az induló 117 millió forinton. A kekvává alakításkor 600 millió forintot kapott a szervezet, ingatlanokat is átadtak neki, a Határőr úti és Istenhegyi úti villák felújítására 2,2 milliárd forint ment, a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai épületére pedig további 2 milliárd.
A 2025-ös beszámoló már 5,7 milliárd forintnyi ingatlanvagyont és több mint 23 milliárdos eszközállományt tartalmazott.
Ez teszi különösen érdekessé Schmidt későbbi mondatát. A Mandinernek azt mondta: „a mi alapítványunk nem kapott vagyont, kizárólag a törvény által előírt tőkeminimumot”. Az ingatlanjuttatások alapján ezt legalábbis elég szűken kell értelmezni.
Az alapítvány megszűnt, az intézetek viszont nem
Július 31-én jogilag véget ért a KKETTKA története, de ettől másnap reggel nem zárt be automatikusan a Terror Háza, és a kutatóintézetek ajtajára sem került lakat.
A következő lépés a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumé. A tárcának kell eldöntenie, mely feladatokat tart meg, hogyan működjenek tovább az intézetek, és mi történjen az infrastruktúrával.
Az érintett intézetek szerint velük még nem egyeztettek. A minisztérium pedig azt közölte, hogy több megszüntetett alapítványnál működnek emlékezetpolitikai műhelyek, ezért egységes megoldást keresnek.
Schmidt közben egyáltalán nem úgy beszél, mint aki önként kiüríti az irodáját. „Én megvárom, amíg elküldenek. Addig nem megyek sehova, semmi okom nincs rá” – mondta a Mandinernek.
Az egész intézethálózat vagyonát és történetét a Telex rakta össze részletesen.
