Nyíltan szembement a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal újonnan megválasztott elnökével Fekete-Győr András. A politikus nyilvános bejegyzésben kérte Unger Anna Rózát, hogy a személyét övező bizalmi válság miatt fontolja meg a visszalépését a korrupcióellenes szuperhivatal éléről. A kezdeményezés nem előzmény nélküli: a szervezetet övező politikai vita azután robbant ki, hogy az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága támogatásával posztra jelölt egyetemi docens a meghallgatásán arról beszélt, nem tartja reálisnak, hogy a hatéves hivatali ciklus alatt jogerős bírósági ítéletek szülessenek.
Fekete-Győr szerint a hivatal társadalmi legitimációját már az első naptól aláássa a bizalmatlanság. A korábbi Momentum-elnök hangsúlyozta, nem könnyelműen fogalmazza meg kérését, és Unger Annát felkészült, tisztességes embernek tartja. Meglátása szerint azonban egy újonnan alapított intézmény hitelességét a vezető személye kölcsönzi, márpedig a jelölt eddi megszólalásai komoly csalódottságot váltottak ki a rendszerváltást akaró választók körében. Úgy véli, az elnöknek így egyszerre kellene felépítenie a szervezetet és folyamatosan bizonyítania saját rátermettségét, ami elviselhetetlen tehertétel a hivatal számára.
Fekete-Győr András nyilvánosan szólította fel Unger Annát a távozásra
A vita alapvető tétje az elszámoltatás tempója és az intézményi függetlenség megítélése. A politikus szerint a hivatalnak kényes és politikailag érzékeny ügyekben kell eljárnia, döntéseit pedig kizárólag a közbizalom megtartásával fogadja el a közvélemény. Amennyiben Unger Anna úgy dönt, hogy nem lép vissza, Fekete-Győr alternatív megoldásként azt javasolja, hogy a Transparency International jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst, valamint Sárvári Nicholast is vonják be a hivatal vezetésébe vagy szakmai munkájába. Széles körben sokan épp Ligetit szerették volna az elnöki székben látni, aki a politikus megfogalmazása szerint az elmúlt tizenhat év egyik leghitelesebb korrupcióellenes szakembere.
Márpedig Unger Anna kiválasztása láthatóan komoly csalódottságot és bizalmatlanságot váltott ki a rendszerváltást akaró közvélemény számottevő részében.
A bírósági tempó elfogadása körüli nézeteltérés az egész új hatalmi szerkezet hitelességi próbájává vált. Ahogy arról a Contextus korábban beszámolt, Fekete-Győr már az NVVH-jelöltek meghallgatása után nyilvánosan jelezte: ha a jelenlegi bírósági rendszerben hat év sem elég egy elmarasztaló ítélethez, akkor nem az elvárásokból kell engedni, hanem a rendszert kell gyökeresen átalakítani. Az elhúzódó eljárások elfogadása a politikus szerint a régi reflexek konzerválását jelenti, miközben az országos elvárás a gyors és megkérdőjelezhetetlen igazságtétel.
A társadalmi bizalom hiánya veszélyezteti az elszámoltatás sikerét
Unger Anna kinevezése nemcsak a parlamenten kívüli ellenzéket, de a tiszás többségű bizottságot is megosztotta: Melléthei-Barna Márton képviselő egyedüliként nemmel szavazott a jelöltre, hiányolva a kifejezett ügyészségi és nyomozati szakmai hátteret. Ezzel párhuzamosan Hadházy Ákos független képviselő is hevesen bírálta a kiválasztási folyamatot, átláthatatlan politikai alkut emlegetve a miniszterelnök és a kancelláriaminiszter között, sőt, közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához az elbírálási pontrendszer kikéréséért.
A helyzetet tovább élezi, hogy a kormányfő védelmébe vette a döntést, és éles kommentháborúba keveredett a kiválasztási szempontokat kérdőre vonó szavazókkal. Fekete-Győr szerint ebben a feszült légkörben a Tisza Pártnak is tisztáznia kell az álláspontját: vagy nyitva hagyja a jelölés újragondolását, vagy részletes szakmai indoklással támasztja alá, miért éppen Unger Anna mellett döntött.
Az Országgyűlés végül megválasztotta a hivatal elnökét, ám a szeptember 1-jén induló megbízatás előtt a szakmai és politikai nyomás továbbra sem csökkent a szervezeten.
