A tiszás többségű Országgyűlés pénteki rendkívüli ülésén 137 igen, 7 nem és egy tartózkodás mellett megválasztotta Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének – számolt be a döntésről a Telex. A kinevezés hat évre szól, és 2026. szeptember 1-jén lép hatályba. Ugyanezen az ülésen megszavazták a szervezet nyomozati elnökhelyettesét is: a pozíciót Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze tölti be, aki 139 igen szavazatot kapott.

A titkos voksolás előkészítését látványos parlamenti kivonulás kísérte: a Fidesz és a KDNP képviselői elhagyták az üléstermet, és jelezték, hogy a jelölési folyamatban sem kívántak részt venni, mivel az új intézmény jogi szabályozását több ponton is alkotmánysértőnek tartják. Ezzel szemben a Mi Hazánk frakciója a padsorokban maradt. Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában közölte a hivatal leendő székhelyét is: az elszámoltatási szerv a Markó utcába, a kiköltöző Kúria helyére, közvetlenül a Legfőbb Ügyészség szomszédságába költözik be.

Sikeres szavazás után Unger Anna vezeti a szuperhivatalt

Az elnöki posztra eredetileg 96-an, míg a négy elnökhelyettesi helyre 68-an nyújtották be pályázatukat. A szelekciós folyamatba négy civil szervezetet is bevontak: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége is értékelt. A pontozásos verseny utolsó körébe Unger Anna mellett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője és Sárvári Nicholas krízismenedzser jutott be, miután az eredetileg harmadik helyen végző Jancsics Dávid korrupciókutató visszalépett a jelöltségtől.

Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága csütörtökön 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett javasolta a politológus megválasztását. A testületi munkát ugyanakkor komoly hiányok kísérik, mivel a négy tervezett elnökhelyettesi posztból hármat egyelőre nem tudtak feltölteni. A vádemelési és a fellebbezési pozíciókra kevés jelentkezés érkezett, míg a közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot a bizottsági meghallgatások után nyilvánították eredménytelennek, így ezekre újabb kört írnak ki.

Parlamenti viták és a hivatal leendő feladatai

Unger Anna jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, kutatási területe az autokratizációs folyamatok és a választási rendszerek működése. Bizottsági meghallgatásán kiemelte, hogy egyetemi pályafutása során évtizedes tapasztalatot szerzett a párttámogatások és a korrupció mechanizmusainak elemzésében. Úgy fogalmazott, a saját jártasságát nem kell bizonyítania, magát pedig jó szervezőnek tartja, akiről sokat mondták már, hogy nem kedves. A gyors látványeredmények kapcsán ugyanakkor hűtötte a várakozásokat: „Hat év alatt, ami a hivatal első elnöki ciklusa, szerintem botorság azt gondolni, hogy itt jogerős ítéletek lesznek.” Emlékeztetett arra is, hogy a Quaestor-ügyben nyolc év kellett az elsőfokú ítélethez, ám a hatéves ciklus arra elegendő lehet, hogy a felelősök bíróság elé kerüljenek.

A megválasztott elnök szavaira reagálva Magyar Péter a parlamentben ígéretet tett arra, hogy a kormányzat meggyorsítja a büntetőeljárások lefolytatásának törvényi idejét. A döntést a elemzői oldal is mérlegelte: Török Gábor szerint a választás a ruffizmus erőteljes megjelenése, és az NVVH Unger vezetésével részben történeti hivatalként, részben pedig súlyos politikai intézményként funkcionál majd. Lakner Zoltán hangsúlyozta, hogy a docens pontosan érti a demokratikus elszámoltatás tétjét és az ország jelenlegi helyzetét. A hivatal munkája a hiányzó elnökhelyettesek pótlásával és a Markó utcai infrastruktúra átvételével indul el szeptember 1-jén.