Ez nem teszi szabálytalanná a kiválasztást, de a függetlenségi ígéret első látható próbája. A kiválasztott elnöknek eleve megosztott politikai térben kell hitelességet építenie. A Contextus korábban bemutatta Ligeti Miklós elszámoltatási tervét is, amelyből az látszik: a visszaszerzés jogi bizonyíthatósága és eredményessége között eleve kemény kompromisszumok vannak. A keddi meghallgatásról a 24.hu számolt be. A meghallgatások augusztus 27-ig tarthatnak; az Országgyűlés rendkívüli ülésén várhatóan augusztus 28-án, titkos szavazással dönthet az elnökről és az alelnökökről, a hivatal csak ezután kezdheti meg a működését.
Az első elnök a hivatal szervezetéről, alaplétszámáról és működési szabályairól is dönt, ezért a választás nem puszta személycsere.
A keddi bizottsági meghallgatáson Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Sárvári Nicholas állt a tiszás többségű Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előtt. Török Gábor szerint a személyi döntésnek „komoly üzenete” lesz: ebből derül ki, milyen szerepet szán a kormánypárti többség az új intézménynek.
Ez több egy új állami névjegykártya kiosztásánál. Az NVVH közvagyoni ügyekben pénzmozgásokat, szerződéses láncokat és tényleges tulajdonosi viszonyokat tárhat fel, más hatóságok eljárását kezdeményezheti. Első elnöke a szervezetet, a létszámát és a működési szabályait is meghatározza; a választás ezért inkább alaprajz, mint névjegykártya.
Az NVVH-nál a jogi fék nem díszlet
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője az ismert korrupcióellenes jogi tapasztalatot hozza a versenybe. Török Gábor értelmezésében Ligeti világossá tette, hogy „nem politikai boszorkányüldözést akar, hanem jogilag is támadhatatlan eljárásokat”. Ez a mondat nem a kampányplakátok világából jön, hanem abból a prózai felismerésből, hogy egy elbukó ügy nem visszaszerzett vagyon, csak drága politikai színház.
Unger Anna Róza politológusként, Sárvári Nicholas pedig kiberbiztonsági és nemzetközi üzleti tapasztalattal érkezett. A különbség nem önéletrajzi ízléskérdés: az NVVH-nak egyszerre kell értenie a vagyonkimentés ismétlődő mintázataihoz, a dokumentumokhoz és a határokon átnyúló pénzügyi nyomokhoz. A végső mérce mégsem a hangzatos elszámoltatási ígéret, hanem az lesz, hány ügy bírja ki a bizonyítás próbáját.
A negyedik jelölt és az üres székek problémája
Az elnöki posztra 96 pályázat érkezett. Az előszűrésben Ligeti, Unger és Jancsics Dávid került az első háromba, ám Jancsics visszalépett; a Tisza a frakcióknak adott kiegészítő jelölési jogával Sárvárit is meghallgattatta. A Fidesz–KDNP eközben távol maradt az eljárástól. A hivatal tehát már az indulása előtt megkapta a magyar politika szokásos díszletét: eljárási vitát, bojkottot és bizalmi hiányt.
