A közpénzek intézményesített magánzsebbe csatornázásának feltárása nem politikai boszorkányüldözés formájában, hanem a bürokratikus papírhegyek szisztematikus felgöngyölítésével indul meg. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökjelölti castingjának döntőse a parlamenti bizottsági és civilszervezeti meghallgatásán rántotta le a leplet a leendő szerv stratégiájáról. A jogász világossá tette: a korábbi hatalmi gépezet a saját precíz adminisztrációjának áldozatává válik, hiszen a NER valószínűleg mindent kényszeresen dokumentált, minden pénzlenyúlásnak megvan a nyoma, amelyek feketén-fehéren fellelhetők a titkosított, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokban.
A határokon átívelő pénzmozgások és a külhoni magyaroknak szánt támogatások milliárdos visszaélései kapcsán a jelölt rámutatott, hogy a civilszféra már korábban is feltárta a pénzcsapok irányát.
A legnagyobb dilemma azonban nem a dokumentáció hiánya, hanem a fizikai megtérülés: nemzetközi minták alapján az ilyen gigantikus pénzszivattyúknál mindössze 10 százalékos a visszaszerzési ráta. Ligeti figyelmeztetett, hogy a vagyon rendkívül illékony, és a rendszerszintű korrupcióban érintett figurák jelenleg is kétségbeesetten mentik a vagyont külföldi offshore hálózatokba, ám a jogsértések feltárása még akkor is elengedhetetlen erkölcsi és jogi kötelesség, ha a közpénzek egy része már soha nem kerül vissza a költségvetésbe.
Kényszeresen dokumentált lopások és Ligeti Miklós elszámoltatási terve
A megalakuló szervezet belső struktúráját vázolva az elnökjelölt kifejtette, hogy a feladatok komplexitása miatt nagyságrendileg egy 200 fős apparátusra van szükség ahhoz, hogy minden szakterületen professzionális szakemberek álljanak rendelkezésre. Leszögezte, hogy a hivatalnak a legjobb koponyákat kell megszereznie a pénzügyi, jogi és informatikai szektorból, mert kizárólag így biztosítható az a rendkívül szerteágazó szakértelem, amellyel feltárható a vagyonok rejtett útja, és megérthetővé válik, pontosan mi történt Magyarországon az elmúlt évtizedben a közvagyon kárára. Kiemelte azt is, hogy az új szervezet nem kanibalizálhatja a meglévő állami szerveket, nem szívhatja el más hatóságok embereit, hanem partneri viszonyt kell kialakítania velük a szigorú bírói kontroll fenntartása mellett.
Kapcsolódó cikk
A leendő hivatal küldetése ráadásul jóval túlmutat a napi pártpolitikai leszámolásokon. Ligeti nyomatékosította, hogy a hivatal mandátuma nem kizárólag az elmúlt 16 évre vonatkozik, így a cél nem pusztán a „NER-telenítés”, hanem a büntetőjogi elévülési idők figyelembevételével minden olyan közvagyon visszaszerzése, amellyel megkárosították a magyar államot. A szakember kíméletlen diagnózist adott a rendszerről: az elmúlt 16 évben az államot foglyul ejtették, mivel a kontrollintézmények képtelenek voltak ellátni az ellenőrző funkcióikat, ezért az NVVH első számú feladata nem lehet más, mint az államba vetett közbizalom helyreállítása.
Nem lesz lelki szemetesláda a hivatal a bűnbánó oligarchák számára
A sarokba szorított politikai szereplők és bűnbánó strómanok alkudozási kísérleteire reagálva a jelölt azonnal lehűtötte a kedélyeket. Kijelentette, hogy a szervezet semmilyen körülmények között nem lehet afféle „lelki szemetesláda”, ahol a figurák csupán megbánják a bűneiket, és cserébe azonnali feloldozást vagy automatikus büntetlenséget kapnak. Külön jogi és operatív stratégiát sürgetett a lefoglalt vagyonok azonnali kezelésére még a jogerős bírósági ítéletek megszületése előtt, megelőzve, hogy a zárolt milliárdos eszközök értéke elolvadjon vagy elszivárogjon a hosszú évekre nyúló perek során.
Kapcsolódó cikk
A felelősségre vonás sebességét firtató képviselői aggodalmakra válaszolva a szakember emlékeztetett, hogy míg a nemzetközi gyakorlatban – például az Európai Ügyészség esetében – általában másfél év telik el a felállástól az első vádemelésekig, a magyar hivatalnak nincs ennyi ideje a halogatásra. A vádemelés joga ugyan továbbra is a Legfőbb Ügyészség kezében marad, de az NVVH-nak proaktív szövetségesként kell fellépnie a bűncselekmények felderítésében, hogy a közvagyonnal visszaélők végre bíróság elé álljanak – számolt be a bizottsági meghallgatás részleteiről az Index.
A jelölt nyitógondolatait egy határozott hitvallással zárta, felidézve, hogy a sajtó kérdéseire mindig ugyanazt a választ adta: „Végre egyszer csináljuk meg az elszámoltatást, ha már az 1990-ben elmaradt”, hozzáfűzve személyes krédóját, miszerint jogállamot soha nem lehet a jogállamiság kárára felépíteni.
