Kiújult a vita az ellenzéki térfél és a leendő elszámoltatási hatóság vezetőjelöltjei között, miután a parlamenti meghallgatáson elhangzott mondatok a vártnál jóval nagyobb politikai hullámokat korbácsoltak. Fekete-Győr András korábbi Momentum-elnök éles hangú bejegyzésben ment neki Unger Anna Rózának, a formálódó szervezet egyik várományosának.
A konfliktus magva az igazságszolgáltatás tempója és az új politikai korszak elvárásai közötti feloldhatatlan ellentét: míg a szakmai jelölt szerint irreális elvárás néhány éven belüli lezárt bírósági ügyeket remélni, a politikus szerint pont az ilyen beletörődés konerválja a rendszert. A vitáról elsőként a Szeretlek Magyarország számolt be, rámutatva, hogy az igazi tét a választói bizalom megtartása.
Miért tartja lassúnak a jogerős ítélet megszületését Fekete-Győr András?
A szópárbaj közvetlen előzménye az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának keddi meghallgatása volt, ahol az elnöki posztra pályázó 96 jelöltből álló mezőny legesélyesebb szereplői fejtették ki elképzeléseiket. Unger Anna Róza politológus, az ELTE docense a bizottság előtt határozottan kijelentette, hogy „badarság hat éven belül jogerős ítéletekben reménykedni”, utalva a szövevényes céghálók és a külföldi pénzmozgások felderítésének rendkívüli időigényére.
Fekete-Győr András reakciójában kifejtette, hogy bár tiszteli a jelölt felkészültségét, ezzel az időhorizonttal semmiképpen sem tud egyetérteni. A politikus szerint egy professzionálisan előkészített ügyben hat évnek igenis elegendőnek kell lennie arra, hogy megszülethessen a végleges döntés. Ha pedig a jelenlegi bürokratikus szerkezet erre képtelen, akkor nem az elvárásokat kell leszállítani, hanem magát a struktúrát kell alapjaiban megváltoztatni.
Ha a magyar igazságszolgáltatás tényleg ilyen lassú, az nem az intézmények természetes működése, hanem rendszerszintű kudarc.
A korábbi pártelnök arra intette a leendő intézményvezetőt, hogy ne a fennálló korlátokhoz igazítsa stratégiáját, hanem nyújtson segítséget az államigazgatás gyorsításához. Évelő tapasztalat ugyanis, hogy a lassú igazságszolgáltatás a gyakorlatban az elszámoltatás elszabotálását jelenti, ami a választók teljes kiábrándulásához vezethet.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal tétje és a politikai időprés
A politikai vita mögött az a nyomás húzódik meg, amely a kormányváltást követően nehezedik az elszámoltatást ígérő szereplőkre. A választók kézzelfogható eredményeket és eljárásokat várnak a korábbi elit tagjaival szemben, nem pedig évtizedes bírósági időhúzást. Ahogy arról korábban a Magyar Péter elszámoltatási ígéreteiről szóló cikkünkben beszámoltunk, a közpénzek felkutatása és visszaszerzése a jelenlegi ciklus kulcskérdése.
Fekete-Győr szerint ha ebben a négyéves ciklusban nem születnek meg az első jogerős bírósági határozatok, a választók joggal érezhetik majd úgy, hogy az elszámoltatás elmaradt. Ez olyan mértékű bizalomvesztést okozhat, amely felőli a kormányzati többség jövőbeli támogatottságát is. Az eljárásokat lassító akadályok felszámolása, a hiányzó szakembergárda pótlása és az intézményi együttműködés felpörgetése szerinte elengedhetetlen feltétel.
A hivatalvezetői posztért zajló verseny éleződését jelzi az is, hogy az egyik favoritnak tartott korrupciókutató, Jancsics Dávid időközben visszalépett, így a meghallgatott elnökjelöltek köre tovább szűkült. A parlamenti bizottság döntése a napokban várható, amely kijelöli az új szervezet élére álló szakembert, és ezzel meghatározza a vagyonvisszaszerzés tempóját az elkövetkező évekre.
