Hivatalosan is leköszönt Nagy Gábor Bálint, miután a júliusi bejelentését követően kedden végleg megszűnt a megbízatása a Legfőbb Ügyészség élén. A Polt Péter utódjaként a NER utolsó bástyáinak egyikét alig egy évig irányító jogász távozásával új fejezet nyílik a magyar igazságszolgáltatás történetében, miközben a Sándor-palota és a kormányzat tengelyén máris megkezdődtek a háttéralkuk. Baka András köztársasági elnök első komoly megmérettetése éppen annak a szakembernek a kiválasztása lesz, aki kilenc évre birtokolhatja majd a legfőbb közjogi pozíciót.
A hatalomgyakorlás régi reflexeit hátrahagyva az új államfő úgy határozott, hogy Sólyom László szellemiségét követve semmiféle előzetes egyeztetést nem folytat a parlamenti pártokkal. Ez a magatartás azonban nem csupán az autonómia demonstrációja, hanem egyben komoly politikai kockázat is a parlamenti többség birtokosai számára. A Tisza Párt frakciója ugyanis lapunknak – illetve a Telex beszámolója szerint – egyértelművé tette, hogy nem tartják szükségesnek az egyeztetést az államfővel, ami előre vetíti a jelöltkövetési csatározások feszültségét.
Az ügy előzményeit tekintve nem éppen unalmas terepre érkezik az új vezető, hiszen Nagy Gábor Bálint bukását a belső viharok és a Magyar Péter által generált kíméletlen politikai nyomás gyűrűje pecsételte meg. A háttérben zajló leszámolásokról és a hivatali hierarchia repedéseiről korábban a Contextus is részletesen beszámolt, rámutatva, hogy a kényes ügyek kezelése miként mérgesítette el a viszonyt a vádhatóság és a kormányzat között.
Baka András mostani döntése, hogy külső vagy belső emberre esik-e a választása, alapjaiban határozhatja meg az intézmény erodálódott tekintélyének helyreállítását. Ha a szervezet saját állományából merít, azzal azonnal a folytatólagosság vádját vonja magára, ha viszont ejtőernyőst küld a csúcsra, a tapasztalat hiánya akaszthatja meg a belső reformokat. A Sándor-palota szűkszavú közleménye szerint alapos szakmai és vezetői szűrő előzi meg a jelölést, de a valóság az, hogy a kétharmados tiszás többség nélkül a névsor csupán papíron létező javaslat marad.
A kulisszák mögött zajló egyezkedések hiánya miatt könnyen megismétlődhetnek a Sólyom László elnökségét kísérő klasszikus közjogi patthelyzetek, amikor a parlamenti többség egyszerűen visszadobta az elnöki aspiránst. Az ország pedig most azt figyeli, hogy a Sándor-palota vajon képes lesz-e olyan kompromisszumos, mégis kikezdhetetlen integritású figurát találni, aki eloszlatja a pártatlanság hiánya miatt fortyogó társadalmi kételyeket. Amíg ez a kérdés nyitott maradt, az ügyészség irányítását ideiglenesen Lajtár István helyettes vezeti, rögzítve a jelenlegi átmeneti státuszt a szervezet élén. A következő napok zárt ajtósként zajló egyeztetései eldöntik, hogy a vádhatóság képes lesz-e levetkőzni a korábbi évtizedek politikai függőségét, vagy csupán újabb arcok csatlakoznak a már ismert gépezethez.
