A NER egykori kedvenc építőipari nagyvállalkozója, Balázs Attila a dolgozóknak kiküldött belső levelében kénytelen volt elismerni, hogy a pénzügyi kitettségek és a megváltozott politikai-szabályozási környezet a szorult helyzetbe hozott társaságot védelem alá kényszerítették.
Hivatalosan is csődeljárás lefolytatását kérte maga ellen a Bayer Construct Zrt. a bíróságtól, miután az állam visszalépett a Bosnyák téri Zenit irodakomplexum megvásárlásától. A döntést maga a tulajdonos állapította meg a vállalat munkavállalóinak eljuttatott belső tájékoztatójában, az eljárás megindításának tényét pedig a cégvezető később a sajtó érdeklődésére is megerősítette. A drámai fordulat közvetlen előzménye, hogy az új kormány – a szerződéses kötelezettségek nem teljesítésére hivatkozva – augusztus elején felbontotta a gigantikus ingatlanügyletet, és az eddig átutalt több mint 300 milliárd forintnyi közpénz azonnali visszatérítését követeli.
A társaság közlése szerint a csődeljárás ideje alatt is folytatják a működést, megpróbálják befejezni a folyamatban lévő építkezéseiket, és törekednek a kivitelezésben részt vevő alvállalkozók kifizetésére. A pénzügyi védőháló elrendelése fizetési haladékot biztosít a társaságnak, miközben a kirendelt vagyonfelügyelő felügyelete mellett megkezdődhetnek az egyeztetések a hitelezőkkel. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az államkassza kiürülése és a szigorú állami átvilágítások következtében a korábbi csúcsberuházó mozgástere teljesen beszűkült – erről a költségvetés feszített helyzetéről bővebben a korábbi átvilágítási jelentések kapcsán számoltunk be.
Balázs Attila és a Bayer-birodalom kénytelen volt csődvédelmet kérni
A dolgozóknak megküldött levél tanúsága szerint a Bayer Construct csődeljárása mögött nem egyetlen sikertelen üzlet, hanem az elmúlt hónapokban felhalmozódott rendkívüli pénzügyi kitettség áll. A tulajdonos a belső üzenetben külön kiemelte bizonyos előkészítés alatt álló beruházások szabályozási környezetének radikális megváltozását, az építőipart sújtó kedvezőtlen piaci tendenciákat, valamint a zuglói kormányzati negyed ügyében született kabinetdöntést. A cégcsoport eddigi legnagyobb projektjének számító Bosnyák téri beruházás leállása alapjaiban rázta meg a vállalatcsoport likviditását.
A zuglói Bosnyák tér mögött elterülő, csaknem héthektáros területen eredetileg egy nagyszabású városnegyedet terveztek lakásokkal és üzletekkel, amit a korábbi döntéshozók nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítottak. Az állami vagyonkezelő 2023 tavaszán kötött előszerződést a fejlesztővel a mintegy 150 ezer négyzetméternyi irodakomplexum állami megvásárlásáról, eredetileg 244 milliárd forintos nettó áron. Az üzletet nyílt verseny, közbeszerzés és nyilvános hatástanulmányok nélkül kötötték meg, az állam pedig már a kivitelezés ideje alatt folyamatosan utalta az egyes vételárrészleteket a beruházónak – derült ki az Index tényfeltáró cikkéből.
Százmilliárdos visszakövetelés és jogi csatatér a Bosnyák térnél
A végleges adásvételi szerződés megkötésének határideje 2026. június 30-a volt, a tranzakció feltételéül pedig azt szabták meg, hogy az ingatlanok tulajdoni lapjáról törölni kell a harmadik felek elővásárlási jogát. Mivel a zuglói önkormányzat elővásárlási joga fennmaradt a telkek egy részén, a kormány szerződésszegésre hivatkozva elállt a megállapodástól.
A szaktárca az eddig kifizetett, áfával együtt több mint 315 milliárd forintnyi vételárrészleten felül a foglaló kétszeresét, meghiúsulási kötbért és kártérítést is követel a cégtől, miközben a fejlesztő továbbra is hatályosnak tekinti az előszerződést.
A gigantikus állami jogvita mellett a helyi önkormányzat is bírósági lépésekre készül: a zuglói képviselő-testület a korábban megkötött településfejlesztési szerződések megszegése miatt kártérítési pert indítana az építtető ellen. Miközben a megépült irodaházak üresen állnak a Bosnyák téren, a csődeljárás megindítása jelzi, hogy a NER-éra egyik leggyorsabban emelkedő építőipari vállalkozása elérte a pénzügyi teljesítőképessége határait. A bíróság által kijelölendő vagyonfelügyelő lépései és a hitelezői tárgyalások kimenetele határozza meg a következő hetekben, hogy sikerül-e reorganizedni a társaságot, vagy a többszáz milliárdos csata végleg maga alá temeti a cégcsoportot.
