Meglepő nyitottságot mutat a parlamenti vizsgálóbizottság felé az az egyházi vezető, akit a közéletben a kegyelmi döntés egyik legfőbb háttérbeli kezdeményezőjeként tartanak számon. A Dunamelléki Református Egyházkerület csütörtökön jelezte, hogy a korábbi miniszter és jelenlegi püspök nem kíván kibújni a testület megkeresése elől, amennyiben hivatalosan is igényt tartanak a vallomására.

A bejelentés alig egy nappal azután érkezett, hogy a parlamenti testület megtartotta alakuló ülését. A vizsgálóbizottság vezetése már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy a történet valamennyi kulcsfiguráját nyílt ülésen szeretné meghallgatni. Bár a formally elrendelt meghívásokról még nem született döntés, a püspök környezete megelőlegezte a választ, jelezve, hogy a párbeszéd elől nem áll módjukban elzárkózni.

Balog Zoltán áll elébe a parlamenti bizottság kérdéseinek

A szándékot az egyházkerület határozottan rögzítette a nyilvánosság számára. „Amennyiben a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság behívja Balog Zoltán püspököt meghallgatásra, természetesen eleget fog tenni ennek a megkeresésnek, és válaszolni fog a bizottság kérdéseire” – áll a kiadott tájékoztatásban. Ez a lépés új dinamikát adhat a testület munkájának, amelynek élén a tiszás Schummer Orsolya áll.

A bizottság elnöke már az alakuló ülés előtt pontosan kijelölte azt a csapásirányt, amely alapján az ellenőrzést le óhajtják folytatni. A parlamenti vizsgálat nem a döntés felszíni elemeire, hanem a döntéshozatal belső mechanizmusaira fókuszál. A munkát éppen azért indították el, hogy kiderüljön, a köztársasági elnöki kegyelem eljárási rendje hol és miért sérült meg a folyamat során.

A testület elnöke a vizsgálat lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügy legfontosabb kérdése, hogy a döntés a rendes hivatali és szakmai előkészítési mechanizmusokon keresztül született meg, vagy kívülről érkező politikai, személyes informális nyomás hatására megkerülték ezeket a garanciákat.” Az összefüggések tisztázására a bizottság első körben tíznapos határidővel kért be iratokat a Sándor-palotától, az Igazságügyi Minisztériumtól, a bicskei gyermekotthontól és a gyámhatóságtól. A testület munkájáról és a lehetséges idézésekről korábban részletesen beszámoltunk.

A vizsgálóbizottság Novák Katalin és Varga Judit döntésének hátterét tárja fel

A 2024 februárjában kirobbant ügyben Balog Zoltán szerepe kezdettől fogva központi elem volt, hiszen a püspök akkoriban Novák Katalin köztársasági elnök tanácsadó testületében foglalt helyet. Később maga is beismerte, hogy K. Endre, a bicskei gyermekotthon elítélt igazgatóhelyettesének feleségével egyeztetve javasolta a kegyelem megadását az államfőnek. A döntés utóbb Novák Katalin lemondásához és Varga Judit igazságügyi miniszter visszavonulásához vezetett.

A korábbi államfői kabinetfőnök, Schanda Tamás korábbi nyilatkozatai szerint a püspök kifejezetten és nyomatékosan szorgalmazta a kegyelem megadását, miközben a Sándor-palota szakmai apparátusa egyöntetűen a kérelem elutasítása mellett foglalást tett. A nyilvánosságra került hivatalos iratok megerősítették, hogy a szokásos szakmai eljárásrendet kijátszva hoztak határozatot. A teljes döntési láncolat az elutasítást javasolta, Varga Judit mégis ellenjegyezte az elnöki döntést.

A parlamenti vizsgálóbizottság feladata most az, hogy dokumentumokkal és személyes tanúvallomásokkal támassza alá az informális nyomásgyakorlás tényét. Amennyiben a testület hivatalosan is kiküldi az idézést, a református püspök tanúskodása lehet az első alkalom, amikor az eljárás egyik közvetlen kezdeményezője nyilvános fórumon ad számot a döntéshozatal részleteiről – írta meg a Szeretlek Magyarország.