Kelet és Nyugat kapujában, a multikulti Bejrútban a ’90-es évek végétől pezsgett a művészeti szféra, virágzott a partikultúra. A gazdasági mélyrepülés közepette, a koronavírus-járvány után az éppen talpra állni készülő klubok tulajdonosait az augusztus eleji robbanás végképp a kilátástalanság szélére sodorta.
A Közel-Kelet virágzó multikulturális központja
A végzetes robbanás, amely augusztus 4-én megrázta a régóta súlyos politikai és gazdasági problémákkal küzdő Libanon fővárosát, Bejrútot, a kevés maradék optimizmust is elvette az ott élőktől. A 2,4 milliós városban 300 ezerre tehető a fedél nélkül maradottak száma, közel 200-an életüket vesztették és 6000 ember sérült meg a katasztrófában. A károkat 15 milliárd dollárra becsülik, írja a The Guardian. A robbanás epicentruma körüli területek azóta is romokban állnak. A kikötő közelében kialakult helyi bulinegyedet, a pezsgő éjszakai élettől hangos szórakozóhelyek sorát, a detonáció szó szerint a földbe döngölte.
Az egész Közel-Keleten kiemelkedőnek számító bejrúti klubélet az utóbbi tíz évben némi vigaszt nyújtott az egyre gyengébben teljesítő gazdaság és a szíriai polgárháború országhatárokon átgyűrűző hatásaival szemben.
Bejrút valódi kulturális központtá nőtte ki magát, Európa és a Közel-Kelet közötti átmenetnek számított.
A polgárháború ideje alatt, 1975-90 között sokan elhagyták az országot, főleg a tengeren túlra emigráltak, majd a háború után visszatértek. A kulturális élet, a zene, a képzőművészet, a film- és színházművészet sosem látott módon felvirágzott. A ’90-es évek vége felé megjelentek az első, elektronikus zenét játszó szórakozóhelyek. A 2010-es évekre a progresszív, innovatív klubokban már nemzetközileg is jegyzett dj-k zenéltek, és segítették a helyi tehetségek fejlődését.
A bejrúti robbanás több galériát és múzeumot is tönkretett
Kedden este két hatalmas robbanás rázta meg Libanon fővárosát, Bejrútot. A közeli kikötő mellett álló raktár detonációja 70 ember tragikus halálát és közel 4 ezer ember megsebesülését eredményezte. A libanoni állam által működtett Nemzeti Hírügynökség korábbi beszámolója szerint tűz ütött ki a bejrúti kikötőben.
„Bejrút, köszönhetően a vallási és történelmi sokszínűségének, az egyik legpezsgőbb, legkozmopolitább város, ahol valaha megfordultam” – jellemezte a libanoni fővárost Seth Troxler, a neves dj.
No Title
No Description
Mindeközben azonban a libanoniak alacsony színvonalú közegészségügyi ellátással szembesültek, az utcákon halomban állt a szemét, az egekbe szökött a munkanélküliség, a gyógyszertárakban nem volt elég gyógyszer, az elavult elektromos hálózaton mindennapos volt az áramkimaradás – a kórházakban műtétek maradtak el, a fővárosban nem működtek a közlekedési lámpák.
Forradalom és koronavírus
2019 októberében aztán az erdőtüzek és a WhatsApp-üzenetekre kivetni tervezett adó miatt a lakosság megelégelte a kormány tehetetlenségét, és az utcákra vonult. A rezsim lemondását és a rendszerszintű, a gazdaságot uraló korrupció megszüntetését követelték. A nemzeti valuta elértéktelenedett, az ország hitelállománya olyan szinten megnövekedett, hogy Libanon lett a világ legeladósodottabb állama. A forradalom alatt a bankok befagyasztották a folyószámlákat, a GDP visszaesett, az emberek elszegényedtek. Hivatalos módon nem lehetett külföldi fizetőeszközhöz jutni. Ezt a mértékű gazdasági hanyatlást természetesen a klubok is megsínylették: nem tudtak külföldi előadókat meghívni, az emberek pedig nem engedhették meg maguknak a bulizást.
A Bejrúti Művészeti Múzeum megépítése továbbra is napirenden van
Augusztus elején hatalmas robbanás rázta meg Bejrútot, amely nem csak a libanoni főváros nagy részét tarolta le. Az eleve gazdasági nehézségekkel küzdő országban kibontakozó tüntetéseken a kormány lemondását követelte a lakosság, így a robbanás a rendszert is bedöntötte. A libanoni kötődésű művészek és szervezetek elkezdtek gyűjtést rendezni a múzeumok és galériák helyreállítására, a helyi művészek megsegítésére.
Márciusban, a járvány betörésével aztán még az a kevés szórakozóhely is kénytelen volt bezárni, amely a gazdasági válságot valahogy átvészelte. Nyáron, a szigorítások feloldásával aztán a klubok szabadtéri bulikat szerveztek a tengerparton és a hegyekben, de az augusztus eleji robbanás ismét véget vetett a rövid ideig tartó fellángolásnak.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ebben a pillanatban lehetetlenség megmondani, hogyan alakul a jövőnk. Sok család döntött úgy, hogy nem építik újjá a házukat, tartva egy újabb robbanástól vagy összecsapástól. Egyik nap egy kis lépés előre, másnap ki tudja, hány hátra[/perfectpullquote]
– jellemezte az általános bizonytalanságot és kilátástalanságot Joe Mourani, a két éve megnyitott, és a kevés, jelenleg is működő diszkó egyikének, a Ballroom Blitz-nek a társtulajdonosa. A szórakozóhelyek tulajdonosai attól tartanak, hogy a biztosítók csődbe mennek, a kormánytól sem érkezik támogatás, így a világjárvány és a gazdasági válság közepette nem látják értelmét az újrakezdésnek.
„Ez maga a pokol”
„Szinte minden reményünk elszállt. De a táncparketten megtapasztalt összetartás és a tavaly októberben, a forradalom során kialakított szolidaritás most a robbanás után is érezteti erejét. Vidéki városokból érkeznek segíteni, egészen példátlan, politikai és vallási meggyőződéseken túlmutató összefogást tapasztalok” – nyilatkozta Ronald Hajjar, dj Ronin, a Ballroom Blitz alkalmazottja. A klub egy része jelenleg közösségi irodaként és rádióállomásként is működik azok számára, akik munkahelye tönkrement, vagy problémáik vannak az áramellátással vagy a wifivel.
No Title
No Description
Az emberek haragja és az összefogás tüntetésekhez vezetett, ahol a rendet fenntartó biztonsági cég emberei éles töltényekkel lőtték a tüntetőket.
„Nem tudunk kiállni az alapvető jogainkért, nem tudjuk megfékezni a korrupciót, és amikor tüntetünk, akkor pedig ránk lőnek. Meg kell védeni a libanoni embereket. Az egész világnak meg kell tudnia, hogy egy rohadt rezsim túszul ejtett minket” – nyilatkozta keserűen Jade, aki két klubot is működtet.
No Title
No Description
A szórakozóhelyek alkalmazottjai jelenleg jövedelem nélkül, napról-napra élnek. Elismerik, hogy jelenleg nincs itt az ideje a bulizásnak, a város újjáépítése a legfontosabb. A külföldön élő libanoni származású művészek, világsztárok által indított adománygyűjtések nélkül, mint a technós Nicole Moudaber vagy Mika kezdeményezése rendkívül nehéz helyzetbe kerülne az ország.
I ❤️ Beirut – Concert Announcement
On Saturday 19th September 2020 Mika will be broadcasting a very intimate show to raise money for the people of Beirut. „The terrible explosion in Beirut’s port killed hundreds, injured thousands and left many more homeless. I wanted to do something to help in any small way I can.
„A nemzetközi segítségnyújtás elengedhetetlen. Nem most kell büszkének lennünk: segítségre van szükségünk. Szinte lehetetlen elhagyni az országot” – mondta az egyik leghíresebb klub, az Überhouse egyik alapítója, Ali Saleh.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Akárhova nézek, ez maga a pokol. Az életemben most először érzem azt, hogy fogalmam sincs, hogy fogunk ebből talpra állni[/perfectpullquote]
– osztotta meg kétségbeesettségét Ziad Nawfal rádiós műsorvezető, lemezkiadó-tulajdonos és zenei fesztiválszervező.
