Kedd délután valamivel hat óra előtt hatalmas robbanás rázta meg Bejrútot, Libanon fővárosát. A túlzás nélkül gigantikus detonációról azonnal elterjedő videók nyomán a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal dolgozó tényfeltáró oldalakon megindult a helyszín azonosítása és a robbanás körülményeinek rekonstrukciója, estére már a hatóságok is több fontos információt megosztottak a nyilvánossággal.
Nem bomba robbant
A felekezetileg és politikailag megosztott, a szomszédban zajló szíriai polgárháborúban is érintett Libanonban nem triviális annak a gyors leszögezése, hogy ezúttal baleset történt. A detonációt eleinte összekötötték azzal a ténnyel, hogy csütörtökön mondanak ítéletet a 2005-ben megölt libanoni kormányfő, Rafik Hariri gyilkosai felett, akik a síita lakosság körében népszerű, az ország déli területeit árnyékállamként kormányzó, parlamenti képviselettel is rendelkező Hezbollah terrorszervezethez tartoznak. Hariri hat autóból álló konvoját egyébként egy tonna TNT-vel megrakott teherautóval repítették a levegőbe.
Mások arra emlékeztettek, hogy tavaly augusztusban két izraeli drón csapódott be a fővárosba (eredetileg vagy a Hezbollah médiaközpontja, vagy pedig egy iráni eredetű rakéta-hajtóanyag-keverő üzem lehetett a célpont), és a zsidó állam és az iráni támogatású szervezet között az elmúlt napokban zajlott le egy kisebb összecsapás a libanoni-izraeli határon. Azonban ezek a spekulációk – annak ellenére, hogy Donald Trump spontán kijelentette, „szörnyűséges támadásnak látszik” – hamar elhaltak.
Egy kikötői raktárépület robbant fel
A robbanás egy kikötői raktárépületben történt, ahol Hasszán Diab miniszterelnök bejelentése szerint 2750 tonna ammónium nitrátot tároltak. Ezt a vegyületet alapvetően műtrágyának használják, de robbanóanyagokat is elő lehet belőle állítani. A bombatámadást nemcsak a detonáció mérete zárta ki – szakértők előzetes becslései szerint 240 tonna TNT robbanóerejének megfelelő vegyi anyag repült a levegőbe – hanem az is, hogy a baleset emlékeztettet az amerikai Houston kikötői negyedében, Texas Cityben 1947-ben történt tragédiára. Ennek során a bejrútihoz hasonló mennyiségű (2300 tonna) ammónium-nitrát több száz embert ölt meg, és ötméteres árhullámot indított útjára a Mexikói-öbölben.
A környék lakói először az épületből felcsapó lángokra és füstre figyeltek fel, ezt követően több apró robbanást lehetett észlelni, majd jött a fő detonáció, mely valósággal letarolta Bejrútot.
A több mint 100 halálos áldozat mellett legalább négyezren sebesültek meg, rengeteg ember akkor, amikor ablakaikból a tüzet figyelték, és a nagy robbanás az arcukba repítette a teraszajtót vagy az ablaküveget.
A fél város romokban hever
A detonáció nem csak az ablakokat vitte ki, a lökéshullám számos épületet súlyosan megrongált a nagyjából egymilliós (mivel Libanonban az utolsó népszámlálás 1932-ben volt, ezért a népességről csak becslésekkel rendelkezünk) városban; a pusztítás mértékét a The Guardian videója szemlélteti:
Beirut explosion: buildings destroyed and cars upturned in aftermath of blast
Two large explosions have devastated Lebanon’s capital city, Beirut. Footage taken in the immediate aftermath shows windows blown out, streets littered with …
A helyzet még mindig apokaliptikus; helyszíni beszámolók szerint sok helyen még mindig nem sikerült eloltani a tüzeket, továbbra is füst gomolyog a bejrúti kikötő felett, épülettörmelék tölti meg a környékbeli utcákat, mindenütt kiégett gépkocsik láthatók.
A lökéshullám erejét érzékelteti, hogy a bejrúti kikötőtől több mint 200 kilométerre fekvő Ciprus partjain is érezni lehetett, a környező kutatóállomásokon a szeizmográfok pedig a Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű földmozgást mértek.
A magyar nagykövetség is megsérült
A magyar nagykövetség épülete is megsérült a kedd esti, óriási bejrúti robbanásban. Álmennyezetek szakadtak le, ablakok törtek be, ahogy több munkatárs lakásán is, írta Menczer Tamás államtitkár szerda reggeli Facebook-posztjában, de „a kollégák jól vannak, készek arra, hogy szükség esetén segítsék a magyar állampolgárokat.” A kormány nem tud magyar áldozatról vagy sérültről, Orbán Viktor levélben fejezte ki együttérzését a libanoni kormányfőnek.
Irtózatos mulasztás történt
Már a hivatalos közlemények előtt lehetett sejteni, hogy egy ilyen robbanást csakis irtózatos emberi mulasztás idézhet elő.
A közösségi médiában felbukkantak olyan képek, melyeket a raktárépület ajtaját közvetlenül a féltonnás ammónium-nitrát-zsákok mellett hegesztő munkásokról lőttek, méghozzá a brigád egyes tagjain látható egészségügyi védőmaszkok alapján valamikor a közelmúltban), de vitatott, hogy a hegesztőpisztolyból kipattanó szikrák közvetlenül fel tudják-e gyújtani a zsákokat.
This photo is making the rounds this evening on Telegram. Appears to show numerous parcels of bagged Ammonium Nitrate.
Was going to write this off as horse shit, but those are the exact same warehouse windows. pic.twitter.com/RLEe3XWawA
— The Intel Crab (@IntelCrab) August 4, 2020
Akár valódi a hegesztős kép, akár nem, mindenképpen megdöbbentő, hogy Bejrút központjában, néhány perces sétára a legnagyobb bevásárlóutcáktól és legnépszerűbb sétálóutcáktól évek óta egy kisebb szőnyegbombázáshoz elegendő robbanószert tárolnak. A hatóságok által részben megerősített libanoni sajtóértesülések szerint ugyanis az ammónium-nitrátot 2014-ben kobozták el egy hajó fedélzetéről, mely papíron munkagépeket szállított Zambiába, de felmerült, hogy egy Grúziából Mozambikba tartó, Libanonban sorsára hagyott moldvai hajó gazdátlanná vált szállítmánya repült a levegőbe.
Egyes források szerint az ammónium-nitrátot bányászatban is használt robbanószer alapanyagául szánták, de többen arra is rámutattak, hogy a Hezbollah és más közel-keleti terrorszervezetek előszeretettel készítenek a műtrágyából robbanóanyagot. A Moszad alig néhány éve, 2015-ben leplezett le egy globális léptékű Hezbollah-konspirációt, mely során a terrorszervezet több tonna ammónium-nitrátot halmozott fel a világ különböző nagyvárosaiban Izraelhez köthető célpontok felrobbantására.
Akárhonnan is származik az ammónium-nitrát, és akármilyen célt is szolgált volna, a vámhatóságok már többször is sürgették a biztonsági szerveket, hogy szállítsák el a veszélyes anyagot, de hiába.
Hasszán Diab miniszterelnök öt napon belül ígért pontos választ a kérdésekre, és leszögezte, hogy a katasztrófa felelősei nem kerülik el a felelősségre vonást.
Özönlik a segítség
Az ország hosszú politikai és gazdasági válságot él át; a bankrendszere miatt évtizedeken át „Kelet Svájcának” tartott országban történelme során először be kellett jelentenie az államcsődöt, az erőforrások hiánya már áramkorlátozások szintjén sújtja a lakosságot. A sebesültek ellátását nemcsak az a tény nehezíti meg, hogy az egészségügyi intézményeket alapból leterheli a koronavírus-járvány (az országban július második felétől ugrott meg a fertőzöttek, a kórházi ápoltak és a halálesetek száma), hanem az is, hogy a bejrúti kikötőben a robbanás miatt nagy mennyiségű élelmiszer és gyógyszerkészlet semmisült meg, amit néhány napon belül pótolni kell.
A reménytelenség tornya – Norvég animáció a palesztin tragédiáról
A filmről kijőve az jutott eszembe, kicsit didaktikus műfajilag, hogy babákon keresztül kívánja egy európai filmrendező bemutatni a palesztin történelmet. Aztán utánaolvastam Grorudnak, és rájöttem, hogy másról is van itt szó. A libanoni polgárháború alatt sok palesztin menekült életét vesztette. A rendező édesanyja mint ápolónő maga is járt a palesztin táborvárosok.
Így azután rengeteg ország ajánlotta fel segítségét, még a Libanonnal feszült viszonyban lévő Izrael is azonnal humanitárius segítséget ajánlott fel, több izraeli kórház pedig jelentkezett a sebesültek ellátására. Csehország is bejelentette, hogy már szerdán mentőcsapatot küld Bejrútba, hogy segítsen a romok alá szorult emberek kiemelésében, Oroszország pedig egy mobilkórházat telepít a libanoni fővárosba. Magyarország egymillió eurós segélyt nyújt Bejrútnak.
