A libanoni fővárosban, Bejrútban történt robbanás sötét medrekbe terelte az ország amúgy is nehézségekkel küzdő gazdasági életét.
Kibontakozó nehézségek
Az augusztus 4-én történt bejrúti robbanás 200 kilométeren végigsöprő sokkhullámot okozott, ami a helyi képzőművészeti élettől egészen Ciprus szigetéig elért. Az amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdő Libanon a koronavírus-járvány okozta problémák után a robbanás okozta károkkal is szembe kell, hogy nézzen. Mindemellett kormányellenes tüntetések kezdődtek, ami egyre csak eszkalálódik.
A robbanás előtti időszakban Libanon valutája olyan alacsonyra zuhant, hogy a mélyponthoz érve több éves rekordokat döntött meg. Ennek oka az állam felhalmozott adóssága, ami tarthatatlanná tette az árfolyam alakulásait és az országok közti szolgáltatások exportját, valamint importját. Libanon területén kevés termelésre alkalmas föld található, így az élelem nagy részét hitelre vásárolt importtal oldották meg. Ez általában arra ösztönzi a befektetőket, hogy tőkéjüket kivonják az országból. Ám Libanon ezt a sorsot évek óta csak kerülgette. A helyi bankok pedig továbbra is szívesen adták a hiteleket a kormánynak, hiszen azokat magas kamatlábon biztosították az ország vezetőinek.
Tény, hogy a politikusok bankokba való befektetése a kormány és a pénzügyek szoros kapcsolatát betonozta be. Eközben az ország diaszpórája boldogan helyezte letétbe amerikai dollárjait és több kormány is támogatta anyagilag az országot.
2016-ban azonban az ország hűséges diaszpórája és a barátságos kormányok is elvesztették a bizalmukat. A tőkeáramlás lelassult, a pénz beáramlásának megkísérlésére a központi bank összetett hitelfelvételi megállapodásokat kötött a helyi bankokkal, amelyeket “pénzügyi tervezetnek” neveztek, de ezt a legtöbben csak Ponzi-rendszernek csúfolták.
A politika hanyatlásának virradata: hírességek az elnöki székben
Idén novemberben tartják az amerikai elnökválasztásokat. Donald Trump a történelem bevett kampányaira támaszkodva Nixon nyomdokaiba kíván lépni, míg Bernie Sanders többek között az anime rajongók körében szerez támogatókat. A jelöltek között Kanye West is feltűnik, akit korábban legfeljebb a színpadokon láthattunk. Kanye West rapper és egykori Trump-támogató esélye egy kisebb párt vagy legalább tízezer aláírás nélkül a nullához konvergál.
A gazdasági bizalom továbbra sem állt helyre. 2019 szeptemberére a központi bank már nem tudta megakadályozni az országból kiáramló pénz mozgását. Így a pénzügyi szakértők elkezdték számba venni, pontosan milyen értékben vehetik ki számlájukról az amerikai dollárokat a lakosok. Az a kilátás azonban, hogy a libanoni megtakarítók nem férhetnek hozzá ezen összeghez, a libanoni fontjuk értékvesztéséhez, fokozodó pánikot eredményezett. A libanoni valuta elértéktelenedése emellett az import drágulásához és súlyos inflációhoz is vezetett.
A maradék bizalomnak is oda
Libanon pénzügyi rendszerének összeomlása a kormány régebbi kudarcaira utal, amelyek az ország 1990-es polgárháborúja után elfogadott politikai nézetekre vezethetők vissza. Az ország vezetői szűk családi körből származnak, akik közül sokan évtizedekig hatalmi pozíciót töltöttek be. Ráadásul Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok és Franciaország már régóta kényeztették Libanon vezetőit, remélve, hogy a támogatásuk befolyást gyakorol majd a stratégiailag igencsak fontos országra.
A Black Lives Matter mozgalom nem is annyira új-keletű, mint azt gondolnánk
A George Floyd halála kapcsán kirobbant és világszerte támogatott Black Lives Matter mozgalom egy olyan, több száz éves problémára világított rá, amit még mindig nem sikerült megoldanunk. Mi több, időről-időre újra lángra lobban, egészen addig, amíg valaki ideiglenesen el nem oltja azt. A rasszizmussal és diszkriminációval kapcsolatban pedig túl keveset tudunk.
A kikötő felrobbanása a libanoni kormányzás kudarcához abszolút illeszkedik. Az eredeti jelentések azt sugallják, hogy a kikötői tisztviselők tisztában voltak a robbanást okozó ammónium-nitrát-tárolás veszélyeivel. Csak pártatlan vizsgálat fedezheti fel azonban az eset teljes igazságát. A katasztrófa középpontjában lévő halogatás és inkompetencia az állam egész területére jellemző kudarcsorozatot bizonyítja. Bizonyos megoldások azonban talán felülkerekedhetnek a széthulló országon és a korrupt politikusok csoportján.
A katasztrófa azonban megtörtént. A lakóházak hatmérföldes körzetben lakhatatlanná váltak, a becslések szerint 300 ezer ember vált hajléktalanná.
A koronavírussal küzdő kórházak a fertőzöttek mellett számos sérültet is el kell, hogy lássanak, a túlterheltségük is egyértelmű. Aggodalmak merülnek fel az élelmiszer-ellátással kapcsolatban is, hiszen az importbehozatalban jelentős szerepet játszó kikötő teljes egészében megsemmisült. A humanitárius válság az ország becslései szerint 1,5 millió szíriai és 270 ezer palesztin menekültet érint. Ezek orvoslása érdekében számos európai és arab kormány nyújt kezet Bejrútnak. A Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagja megszorításokat és privatizációt követel meg. A közvetlen jövő sötétnek tűnik, és valószínűleg nagyszabású kivándorlást fog jelenteni. A robbanás azt a maradék bizalmat is letörte, amit az állampolgárok tanúsítottak vezetőik felé, írja a The Conversation.
