Biró Ferenc Pál egy részletes bejegyzésben reagált a korábban általa közölt, hatalmas vihart kavaró gazdasági számításokra a közösségi oldalán. A friss elemzések és a hazai költések áttekintése után a szakemberek egy rendkívül átfogó képet kaptak az állami beruházások hátteréről.
Biró Ferenc Pál az általa vezetett állami intézmény hivatalos elemzéseire és a hazai közbeszerzési adatokra támaszkodva próbálta megvilágítani a lakosság számára a közzétett számadatok valódi jelentését. A szakember elmondása szerint a legtöbben azzal a fenntartással fogadták a felvázolt helyzetképet, hogy a közölt 60 ezer milliárdos nagyságrend egyszerűen felfoghatatlan egy átlagember számára. A matematikai számítások megértéséhez a szervezet a nemzetközi közgazdasági irodalomban fellelhető, jól bevált módszertanokat is segítségül hívta az eljárás során. A konkrét tényadatok publikálása teljesen új megvilágításba helyezi az eddig ismert gazdasági statisztikákat a döntéshozók asztalán.
A közzétett információk alapvetése, hogy az egyre növekvő korrupció jelentős mértékben eltorzítja az állami döntéshozatali mechanizmusokat a mindennapokban. Az adatok alapján a beszerzések során a megrendelők gyakran nem azokat a szolgáltatásokat vagy termékeket választják, amelyekre a társadalomnak a legnagyobb szüksége lenne az adott pillanatban. A piac torzulása miatt az állam sok esetben nem is harcol a legjobb árért és minőségért a szerződéskötések alkalmával.
Biró Ferenc Pál rámutatott a hazai közbeszerzések rendszerszintű hiányosságaira
A hivatalos statisztikák alapján a közbeszerzési szerződések a hazai költségvetési kiadások mintegy 10 százalékát teszik ki évente. Az átvizsgált termékfőcsoportokban a megkötött megállapodások csaknem 25-33 százaléka esetében figyelhető meg egyértelmű és számottevő túlárazás a piaci viszonyokhoz képest. A valódi verseny hiánya és a magányos ajánlattevők jelenléte hosszú távon konzerválja az árak mesterséges magasan tartását az iparágakban. A túlzottan nagyvonalú állami megrendelések folyamatosan rontják a költségvetés hosszú távú egyensúlyi mutatóit.
Az építőipari gigaberuházások esetében az elemzések átlagosan 30-35 százalék körüli rendszerszintű túlárazást mutattak ki a vizsgált projekteknél. Ezek az eltérések nemcsak rövid távú pénzügyi veszteséget okoznak, hanem jelentősen rontják a jövőbeli gazdasági kilátásokat és az infrastruktúra minőségét is az egész országban. A klasszikus makroökonómiai modellek is megerősítik, hogy a korrupciós mechanizmusok egyértelműen gátolják a növekedést és növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. A szakértői becslések szerint a halmozott államháztartási kiadás 2010 és 2025 között a vizsgált szektorokban átlagosan 9 és 10 százalék közötti mértékben haladta meg az indokolt szintet.
Az Integritás Hatóság részletes kimutatást készített a pénzügyi veszteségekről
A korrupcióhoz szorosan köthető, a közpénzekből ténylegesen kivont pénzügyi veszteség a legóvatosabb becslések szerint is eléri a 35-40 ezer milliárd forintos sávot. Ebbe a kategóriába tartoznak mindazok a rejtett költségek, amelyek a tisztességes és versengő piaci ellenőrzések hiányából fakadóan halmozódtak fel az államigazgatásban. A gazdaság egészét érintő, elmaradt GDP-növekedés és a romló beruházási környezet további hatalmas, 40 és 80 ezer milliárd forint közé tehető hosszú távú károkat okoz. A végleges számadatok egy több mint egy évtizedes, elvesztegetett fejlődési pálya negatív gazdasági eredményeit tükrözik a lakosság felé.
Kapcsolódó cikk
Feketén-fehéren kiderült, mit csinált a háttérben az antikorrupciós vezér: Vádat emeltek Bíró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnökével szemben
Hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt hivatalosan is vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség az Integritás Hatóság elnökével szemben, akire a hatóságok letöltendő szabadságvesztést és 23 milliós vagyonelkobzást is indítványoztak. A június 5-én, pénteken véglegesített vádiratot megelőzően a korrupcióellenes szervezet vezetője még arról beszélt a sajtónak, hogy a korábbi kormányzat folyamatos politikai nyomásgyakorlással próbálta ellehetetleníteni a munkáját az elmúlt években.
A hivatalvezető a bejegyzésében nyomatékosította, hogy a közzétett 60 ezer milliárd forintos végső adat csupán egy rendkívül konzervatív középértéknek tekinthető az elemzésekben. Ez a gigantikus összeg azt a hiányt jelképezi, amit az állam az elmúlt 16 év nem megfelelő gazdálkodásával, a verseny korlátozásával és a túlárazások intézményesítésével okozott. A hatóság szerint a jelenség túlmutat egy szűk elit gazdagodásán, mivel az összes hazai polgár életminőségét rontotta az elhibázott és drága eljárásrend. A szervezet vezetője szerint a múltbéli hibák folyamatos és kitartó feltárása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jövőben érdemi változások induljanak el az ellenőrzési rendszerben.
A korrupciót vizsgáló állami szervezet vezetőjének pozíciója körül korábban komoly politikai feszültségek alakultak ki, amikor az is nyilvánosságra került, hogy az Állami Számvevőszék elnöke hivatalosan is kísérletet tett a tisztségéből való elmozdítására.
A legújabb gazdasági és korrupciós elemzések közzététele ismét a figyelem középpontjába irányította az állami beruházások és költések átláthatóságának problémáját. A hazai civil szervezetek és a független gazdasági elemzők egyaránt az ellenőrző intézmények jogköreinek kiterjesztését sürgetik az adófizetői pénzek szigorúbb védelme érdekében. A hatósági jelentések nyomán elinduló szakmai viták hosszú távon meghatározhatják a hazai közbeszerzési rendszer jövőbeni jogszabályi kereteit. A legfőbb politikai és gazdasági döntéshozók egyelőre nem reagáltak hivatalosan a felvázolt pénzügyi veszteségekre és az előrejelzésekre a parlamentben.
A 60 ezer milliárd forint számszerűsítve így jött ki:
- A közvetlen közbeszerzési felárazás mintegy 12–15 ezer milliárd forint volt az elmúlt 16 évben.
- A korrupcióhoz köthető, közpénzből ténylegesen kivont fiskális veszteség konzervatív becslés szerint 35–40 ezer milliárd forint.
- A hosszú távú növekedési kár, az elmaradt GDP, a gyengébb beruházási környezet, a rosszabb infrastruktúra a 40–80 ezer milliárdos sávba esik.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítást: Kinyírja a Fideszt, de még a Mi Hazánkat is a 12 éves mandáturkorláttal
Magyar Péter, a Fidesz és a KDNP képviselői állnak annak a legújabb politikai javaslatnak a középpontjában, amely gyökeresen megváltoztathatja a hazai törvényhozás összetételét. A miniszterelnök hétfői bejelentése nyomán elindult adatgyűjtések azonnal rávilágítottak a volt kormánypárti frakciók belső demográfiai kihívásaira.
