A Tisza-kormány közzétette a 2026-os költségvetés korrigált tervét, amely az örökölt hiányok elfedése helyett 7,5 százalékos GDP-arányos deficittel számol. Kármán András pénzügyminiszter jelzése szerint érdemi közbelépés nélkül a mutató akár a 8,3 százalékot is elkerülhette volna, ám a túlárazott szerződések felülvizsgálatával és a nyilvánvaló pazarlások leállításával eddig mintegy 400 milliárd forintot sikerült megfogni. A kabinet ebből a megtakarításból 63 milliárd forintot fordít az első jóléti vállalások teljesítésére – például az iskolakezdési támogatásra és a vényköteles gyógyszerkészítmények áfájának megszüntetésére –, miközben egy 500 milliárd forintos Havária Alapot is elkülönített a klímaváltozás okozta aszálykárok és energiaválság kezelésére.
A kozmetikázott költségvetési számok felszámolása kétségkívül a transzparencia felé tett lépés, ám a makrogazdasági realitásokat nem törli el. Az elemzők és a piaci szereplők feszülten figyelik, hogy a százkilencvenhat napos türelmi idő után a Tisza Párt miként fogja összeegyeztetni a kampányban belengetett adócsökkentéseket és családi támogatásokat a szigorú euróbevezetési feltételrendszerrel. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke – ahogy arról a Szeretlek Magyarország beszámolt – úgy vélte, a kormányzat eddigi jóléti lépései főként jelzésértékűek, a valódi próbatételt pedig a 2027-es költségvetési törvény beterjesztése jelenti majd.
Bod Péter Ákos szerint a költségvetés realitása elkerülhetetlenné teszi a kiigazítást
Bod Péter Ákos rávilágított, hogy hosszú idő után először készül valódi, a tényleges államháztartási folyamatokat lekövető kiigazítás. Az elmúlt hat esztendőben a rendkívüli jogrend sorozatos meghosszabbításával lényegében összeomlott a megszokott költségvetési fegyelem, és a parlamenti ellenőrzés kikerülésével átlagosan háromnaponta módosították az államháztartási törvényt. A 2026-ra korábban elfogadott, papíron 3,7 százalékos hiányt megcélzó jogszabály köszönőviszonyban sem volt a valósággal, hiszen a választások előtti és utáni hónapokban tapasztalt pénzkiáramlások már a GDP 8,3 százalékát veszélyeztették. A volt jegybankelnök értékelése szerint a mostani technikai korrekció még nem győzelmi jelentés, de elengedhetetlen bázist nyújt ahhoz, hogy a jövő évi terveket stabil adatokra lehessen alapozni.
A kormány új, fontos társadalmi célra többet akar költeni. Ez esetben, ha nem akarja tovább növelni az adósságot, betáblázva a jövő generációt, akkor a többlet költési szándék mögé többlet bevételt kell állítani, vagy más fontos kiadási ügyeket időben arrébb kénytelen sorolni. Meg kell becsületesen mondania, hogy a többletkiadásokra honnan lesz fedezet.
A közgazdász éles különbséget tett az állami vagyon visszaszerzése és az éves költségvetési egyenleg között. A hírekben szereplő mintegy 4000 milliárd forintnyi vagyonelem – amelyet a megkérdőjelezhető alapítványi konstrukciókból és magánvagyonkezelőkből csatornáz vissza az állam – a nemzeti vagyont gyarapítja, de a folyó éves hiányt nem csökkenti közvetlenül. Bod Péter Ákos hangsúlyozta, hogy a kormány által eddig végrehajtott szociális intézkedések makrogazdasági léptékkel mérve jelzésértékűek. Amennyiben a kabinet a választási ígéreteiben szereplő nagyobb tételeket – így az szja-csökkentést vagy a KATA adónem újragondolását – élesíteni akarja, megbízható és becsületes fedezetet kell mögéjük állítania.
Az euróbevezetés komoly pénzügyi fegyelmet követel a kormányzattól
Az euróövezeti csatlakozás vállalása már a bejelentés pillanatában érezhető piaci nyereséget hozott: a magyar állampapírok kamatszintje jelentősen mérséklődött, a forint árfolyama pedig megnyugodott. Bod Péter Ákos szerint a közös európai valuta céldátumának kitűzése olyan elköteleződés, amely önmagában fegyelemre kényszeríti az államháztartást. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a maastrichti kritériumok elérése nem Brüsszel, hanem a magyar gazdaság saját érdeke. A költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása és a fenntartható adósságpálya kialakítása során a kormánynak nyíltan fel kell vállalnia a politikai kompromisszumokat és a prioritások sorrendjét.
A gazdasági szakember arra intett, hogy a Medgyessy-kormány idején elkövetett hibákat nem szabad megismételni, amikor a kiadások növelése mellett nem tisztázták a forrásoldalt, ami végül elszálló hiányhoz és pénzügyi sérülékenységhez vezetett. A végleges válaszokat a szeptember és december között esedékes parlamenti viták adhatják meg, amikor a 2027-es költségvetés és a hozzá tartozó többéves kitekintés írott, számonkérhető dokumentumként a törvényhozók elé kerül. A politikai diskurzus élesedését jelzi az is, hogy a megújult hatóságok és parlamenti testületek munkáját folyamatos feszültség kíséri, ahogy azt a bizottsági meghallgatások körüli viták is megmutatták.
