A nyolcadik kerület egyik legszegényebb részén található egy különleges ház. Diákok, hajléktalanok, nehéz sorsú családok élnek itt együtt. A közösség vezetője Bolba Márta lelkész, aki az igehirdetésen túl közügyek iránti elkötelezettségével hívta fel magára a figyelmet. Idén mutatták be A Mandák Ház lelkésze című dokumentumfilmet. Ennek kapcsán ültünk le vele beszélgetni.

ContextUs: Hogyan keresett meg Takács Mária rendező a film ötletével?

Kerületi lakosként kíváncsi lett, milyen tevékenység folyik a Mandák Házban. Készített már korábban kisfilmeket velem a 2017-es önkormányzati választás kapcsán. Nem vallásosak számára egy ilyen közösséget megismerni olyan élményt nyújthat, mintha egy függöny mögé pillantanának be.

ContextUs: Mi volt a koncepció? Voltak-e esetleg olyan irányok, amelyeket a megvalósítás során kerülni próbáltatok?

Hetven órát forgatott a csapat, és ebből készült ez a hetven perces film. Idén valósult meg az, hogy felújításra került a Palotanegyedben található másik templomunk. Ott is újrakezdődtek az istentiszteletek.

Takács Mária rendező / Fotó: NOL

Itt a Magdolna-negyedben a Mandák Ház erősen társadalmi igazság fókuszú: sok szegény ember jár ide. Az volt a koncepció, hogy egy polgárosultabb részen hogyan indul meg az istentisztelet, és ez a kétfajta hitéleti tevékenység szervesülni tud-e egymással. Hogyan tudnak különböző hátterű emberek egymással közösséget alkotni.

ContextUs: Sosem volt kérdéses számodra, hogy a lelkészi hivatást válaszd?

Gyerekkoromtól lelkész szeretnék lenni, úgyhogy ez egy megvalósult álom. Emellett elvégeztem az ELTE magyar tanári képzését is.

ContextUs: A dokumentumfilmben említed, hogy a gyülekezetedben véleményszabadság van. Ez azt is jelenti, hogy parázs vitát is kivált egy-egy téma? Ha igen, hogyan biztosítod, hogy ezek produktív mederben folyjanak?

A parázs vita kifejezésről nem jut eszembe egy megvalósult gyülekezeti helyzet. Inkább tanulóközösségként írnám le magunkat. A kérdések eldöntése helyett arra törekszünk, hogy megértsük a másik álláspontja mögött rejtező érveket.

ContextUs: Szintén a filmben fejtegeted, hogy egy evangélikus közösség nagy autonómiát élvez. Több lelkész mégis félve él ezzel, amit furcsának találsz. Miből táplálkozhat ez a félelem?

A jelenkori tekintélyelvű rendszerből, ami nem tűri jól a véleménypluralizmust.

TRAILER – A Mandák Ház lelkésze / The pastor of Mandák House

Bolba Márta a 8. kerület evangélikus lelkésze, szegények támogatója, a társadalmi egyenlőség mélységes híve. Házában békét teremt, a hivatalban és az utcán véleményt formál, egyházában a szociálisan érzékeny elveket képviseli. A film a lelkésznő és gyülekezete egy évének jellemző állomásait követi. Premier 2019. június 3.

ContextUs: A tevékenységed központjának és szimbólumának mondható a Mandák Ház. Szeretném, ha ennek létrejöttéről és működéséről mesélnél az olvasóinknak.

Az ötvenes években Mandák Mária evangélikus polgár örökös nélkül hunyt el, és az egyházra hagyta a vagyonát.

Annak ellenére, hogy az ateista államvezetés nem támogatta a vallásgyakorlást, a pesti egyház is megerősödött.

Az egykori fuvarosházat templommá alakították, ami szükséglakásoknak is helyet biztosított. A rendszerváltás óta diákszállás és több civil egyesület irodája is megtalálható itt.

ContextUs: Hajléktalanoktól diákokon át nehéz helyzetbe került családokig vegyes társaság lakja ezt a létesítményt. Kezdetben voltak konfliktusok a lakók között?

Még előttem voltak konfliktusok, amikor nem volt helyben lakó lelki pásztor. Régen a lelkész az egyházközség másik központjában lakott, a Palota-negyedben. Én a felújítás miatt már nem költözhettem be oda. Az itteni közösség életét nagyban segíti, hogy a családommal együtt helyben lakom.

Hivatalosan bejelentették: építészeti “átvilágításon” esik át a palotanegyed!

Fodor Gergely hangsúlyozta: az elmúlt több mint hatvan évben a vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló program célja ezért az, hogy “a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadja a magyar embereknek. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megvalósul a várbeli utak, sétányok és parkok rendbetétele, illetve a Csikós udvar környékének akadálymentesítése.

Korábban éltek itt özvegyasszonyok is, akik sokszor mentális problémával küzdöttek. A legtöbb súrlódás inkább apró szomszédsági vita volt. Házon belüli összetűzésekről nem beszélhetünk, úgyis mondhatnám, hogy ez a béke szigete.

ContextUs: Mi teheti a leginkább olajozottá és gördülékennyé az együttélést?

A szeretet és ha az adott problémára nem hibást, hanem megoldást keresünk.

ContextUs: Önfenntartó létesítmény vagytok. Hogyan kell ezt elképzelni?

Az egyházközség saját forrásból, adományokból és az ingatlan hasznosításából tartja fenn magát. A karbantartásra jut némi összeg. A Mandák Ház tatarozása azonban meghaladja az anyagi forrásainkat.

ContextUs: A doktori munkád Lukács evangéliumának szegénytörténeteivel foglalkozik. Mi az, amit ebből az evangéliumból bármilyen szempontból merítettél és felhasználtál a segítő munkád során?

Lukács nagyon érzékeny arra, hogy Isten országának kicsinyeivel Jézus hogyan viselkedik. Mondok néhány példát. Amikor az irgalmas samáriairól, a segítő szerep szimbólumáról beszélünk, az Jézusnak köszönhető. Holott a Jeruzsálembe tartó zsidók korábban elkerülték a samáriaiak területét. Beszélhetett volna más tónusban erről a csoportról. Mégis példát adott arra, hogy ellenséges helyzetben hogyan lehet siettetni a megbékélést.

Bolba Márta, a Mandák Ház lelkésze / Fotó: Hajdú D. András / Abcúg

A samáriai behelyettesíthető mindenféle megbélyegzett csoporttal, etnikummal, más életformát élőkkel, eltérő gazdasági és kulturális hátterű személyekkel. Az is érdekes, ha visszaadjuk a cselekvés méltóságát ezeknek a csoportoknak. Az irgalmas samáriai története elmesélhető romákkal, menekültekkel, akár melegekkel is.

Az evangelista ezen felül Jézus születésének elmesélésekor több női karaktert említ. Sokat olvashatunk az anyaszerepről. Amikor a nyolcnapos Jézust bemutatják a templomban, akkor egy prófétán kívül egy prófetanővel is találkozik. Tehát Lukács párhuzamosságban tartja a női és a férfi karaktereket.

Újabb példa, amikor Jézus olyan embereket érint meg, akik érinthetetlenek az adott társadalomban. Egy leprás megtisztítása például egy rituális forma.

ContextUs: Ennek van utóélete a mai társadalomban?

Amikor az utcákat „takarítják meg” a hajléktalanságtól, akkor ez a rituális forma szintén előkerül. Elsősorban az, hogy mit értünk tisztaság alatt. És ez nem egy közegészségügyi dolog, hanem az érinthetetlenségnek egy dimenziója.

Jézus az érintésével visszaadja ezeknek az embereknek a méltóságát és beemeli őket a közösségbe. Ennek mentén számomra is az volt a fontos, hogy hogyan tudok másokat a közösség részévé tenni.

David Fussel, a férfi, aki hajléktalanként lett horrorfilmrendező

David Fussell mindig arról álmodozott, hogy filmrendező lesz. Egy walesi kisvárosban dolgozott műszerészként, szülei meghaltak és a tőlük örökölt ház pedig árvízkárt szenvedett, amely 90 ezer Fontjába került. A szerencsétlenség helyett David, a lehetőséget láttam meg a helyzetben. A szabadságot.

Ezért a közösségi vacsoráinkon hajléktalanok a vendéglátók. Ez egy nagyon más struktúra ahhoz képest, mintha valaki öt órán át állna sorban egy tál ételért. És akkor el lehet mondani, milyen a cég PR-ja, mert mi ételt osztunk.

ContextUs: Egy interjúban említed, hogy a kereszténységnek számos ellenkulturális eleme van. Melyek ezek?

Az imént felsoroltak kialakíthatnak egy alternatív életmódot. Ha egy társadalomban az egészség, fiatalság, gazdagság a domináns értékek, akkor felmerül egy kérdés. Ha valaki gazdaságilag inaktív, idős, pillanatnyilag munkaképtelen, akkor ő milyen helyzetben van az adott közösségben?

A kereszténység azt mondja, hogy Isten asztalánál mindenki meghívott vendég. Ezzel beemeli a közösségbe azokat, akik hiányt szenvednek valamiben.

Nem csak a dominancia csúcsán állók élvezhetik a javakat. Ezzel a kereszténység a megosztás fontosságára tanít. Van egy idevágó aforizma: ha túl sok javad van, ne magasabb kerítést építs, hanem hosszabb asztalt.

ContextUs: Miért veszhetnek ki az általad felsoroltak akár a hatalomgyakorló, magukat keresztényként máshogy meghatározó politikai kurzusok eszköztárából?

A miértre nehezen tudok válaszolni. A hogyan könnyebben megragadható, ami egy javakból való részesedésért vívott küzdelemként írható le. Ha állami vezetők támogatásokat politikai lojalitáshoz kötnek, akkor sokszor mérlegelni kell. Például azt, hogy a véleményemmel veszélyeztetem-e az ellátottakat, a munkatársaim bérezését.

A nap fotója: Orbán Viktor a poznani érsekkel az államalapítás ünnepén

Stanislaw Gadecki homíliájában hangsúlyozta: Szent István életére visszatekintve azt látni, hogy olyan politikusokra van szükség, akik hűek maradnak a természetes és a természetfeletti értékekhez, akik “feladatukat az evangélium szellemében teljesítik”. Felidézte: Szent István uralkodása kezdetén egy pogány országot vett át, de – akárcsak Géza fejedelem és I.

Az egyházak kiszolgáltatott helyzetben vannak. Bár kapnak támogatásokat, olykor aránytalanul sokat. Ennek nyomán igyekeznek megfelelni az ellátóköri feladataiknak. De egy zsákutcába kormányozzák magukat. A szabad ember lojalitása nem eladó.

ContextUs: A filmben említed, hogy valójában te képviseled az evangélikus mainstreamet. Hogyan határoznád ezt meg?

A Lutheránus Világszövetség dokumentumok útján is világosan állást foglal bizonyos kérdésekben. Elmondom a menekültügyit.

A Világszövetség szerint ők embertársaink és joguk van arra, hogy méltó elbánást kapjanak a kérvényük elbírálása során. De más hasonló témát is említhetnék.

A dokumentum egy másik pontja a társadalmi nemek közötti feladatmegosztásról szól. A nő és a férfi egyaránt Isten képmásai. Az egyházban is megjelenik ez a felfogás. Elég a női lelkészekre gondolni.

ContextUs: Megkaptad valaha kritikaként, hogy másként kellene kereszténynek lenned, hogy rossz úton jársz?

Legfeljebb azt, hogy indokolatlanul vagyok kockázatvállaló és veszélyeztetem ezzel mások státuszát. Például ha véleményezek egy erkölcsi kérdést, akkor ezzel rontani fogom más evangélikus lelkészek tárgyalási pozícióját. Úgy gondolják, hogy miattam fognak kevesebb juttatást kapni. Szerintem ez nem reális koncepció, csak félelem.

ContextUs: Volt valaha olyan élményed, amiről úgy érezted, hogy próbára teszi a hited?

A szélsőséges élethelyzeteimben inkább megerősítést éltem át. Amikor édesapám meghalt, akkor a gyászban támaszkodhattam rá. Több olyan esetet említhetnék, amikor nagyon féltem egy döntést meghozni. A hit teherbírást ad. Így a döntéssel járó következményeket könnyebb viselni.

Bolba Márta lelkész / Fotó: Hajdú D. András / Abcúg

ContextUs: A közéleti szerepvállalás sem áll tőled távol: 2017-ben elindultál az időközi választáson a nyolcadik kerületben. Mi késztetett erre?

Évekkel ezelőtt helyi lakosokkal alakítottunk egy közéleti kört. Ez volt a Közöd Civil Társaság, ami mára átadta a feladatait egy sokkal szélesebb körben működő csoportnak. Ez a C8 Egyesület. Arra lettem figyelmes, hogy vannak olyan lakossági csoportok, akiknek a képviseletét senki nem látja el. Például a bérlői közösség sem tudja érvényesíteni a jogait.

Volt egy sikeres ügyünk, ahol sokaknak tudtunk igazságot szolgáltatni. Az eset remekül rávilágít, hogy ha valaki önkormányzati bérlőként vitatja azt, hogy egy számla összege nem reális, a kerületben nem fordulhat sehová.

Több családnak hétszázezer forintnyi többletet számláztak ki. Volt, aki kinyögte az összeget, de mivel szociális bérlakókról beszélünk, ez óriási terhet jelentett. Volt, akit ki is lakoltattak emiatt. Hat-hét évbe került, amire az önkormányzat elismerte a rezsi-túlszámlázást.

ContextUs: Mik a kerület azon problémái, amelyekre mielőbb megoldást kellene találni?

Az önkormányzati bérlők helyzetén kellene könnyíteni. 2017-ben a nyolcadik kerület szociális költségvetésének ötvenöt százalékát használták fel. Az eleve csökkentett összegen még tovább faragtak. Ha nagy a szükség, nem dicsekedhet egy vezetői garnitúra azzal, hogy a szegényein spórol. A közösségek konfliktusainak kiélezése helyett a megoldásukban kellene segédkezni. Mondok egy példát. Az önkormányzat a következő problémával áll szemben: az utcán csellengő gyerekeket sportfoglalkozásokkal kell lekötni.

Létrehoznak egy sportudvart. Ez nagyon jó, mert akkor nem a társasházakban őrjöngve rohangálnak a gyerekek, hanem egy biztonságos térben töltik a szabadidejüket. Amikor a lakók egy másik csoportja bejelentést tesz, hogy hangosan labdáznak a gyerekek, talán nem az lenne az indokolt megoldás, hogy betiltjuk a labdázást.

Bolba Márta lelkész / Fotó: Hajdú D. András / Abcúg

ContextUs: Ez utóbbi rendkívül abszurdnak tűnik.

A szisztéma az, hogy egyes csoportok konfliktusait kiélezve álmegoldásokat kreálunk. Például a parkokból kitiltjuk a kutyásokat, hogy ne legyen ott a kutyagumi. Majd kutyafuttatókba szorítjuk őket.

A kutyák számára fertőzésveszélyes a terület, mert a létrehozása óta egyszer sem cseréltek ott aljzatot. Az ilyen álmegoldások azt a látszatot keltik, mintha nem a jó együttélés lenne a közfeladat, hanem egy csoportháború megnyerése. Én nem így képzelem el a rendet.

ContextUs: Közélettel foglalkozni kimondatlanul is kockázatosként él sokak fejében. Neked mi adta meg ehhez a kezdőlökést?

Elsősorban a Szentírás értő olvasása. Számomra magától értetődő, hogy Isten emberei foglalkoznak a közösség ügyeivel.

ContextUs: Mi az, ami a legnagyobb visszatartó erő lehet ettől a többség esetében?

Van egy téves elképzelés, mely szerint egy állampolgárnak annyi a kötelessége, hogy elmegy szavazni. Pedig ennél sokkal szélesebb körben kell egy demokráciában részt venni, hogy az felelős felnőttek együttélése legyen.

Ebben a keresztényeknek jut bőven feladat. Leginkább az, hogy gyakorlati szinten vigyék bele saját értékeiket a közös döntéshozatalba. Persze felülről is át lehet ezt gondolni, hogy milyen szerepet szán egy-egy csoportnak a kormányzat.

Az aktív állampolgárság kultúrájának kialakítása idehaza még folyamatban van.

ContextUs: Miket gondolsz olyan emblematikus 21. századi problémáknak, amelyek megoldásában a keresztény értékek segíthetnek?

Nem problémafókuszúan kellene gondolkodni, hanem jó együttélésekben. Ha azt mondjuk, hogy a Szentlélek gyümölcsei a békesség, türelem, jóság, hűség és öröm, akkor ezeket ki lehet élni az adott közösségben is. Akkor nem egy harcként válik elmesélhetővé a közös életünk, hanem megpróbálkozhatunk a közös otthon berendezésével.

ContextUs: A filmben beszélsz a tudásmegosztás fontosságáról. Hogyan határoznád meg az értelmiség felelősségét?  Mik azok a berögződések, amelyek inkább kontraproduktívak?

Szeretném, hogy aki gondolkodik egy problémáról, megpróbáljon annak mentén cselekedni is.

CV

Bolba Márta az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakán diplomázott és elvégezte az ELTE-n magyar tanári végzettséget is szerzett. Budapest 8. kerületében evangélikus gyülekezetet, a Mandák Házát vezeti. Pályakezdőként szembe találta magát a helyi társadalom problémáival és keresni kezdte a társadalmi felelősségvállalás útjait. A Közöd Civil Társaság tagjaként lakossági csoportként állt ki a szegények ügye mellett. A Város Mindenkié Csoport barátjaként pedig polgári engedetlenségi akcióban is részt vett. Célja, hogy a büntető politika helyett szociális eszközökkel küzdjön a város és az ország vezetése a szegények ügyében. Jelenleg harmadik gyermekével anyasági szabadságon van. Munkásságáról 2019-ben Takács Mária rendező filmet készített A Mandák ház lelkésze címmel. A filmet az Ars Sacra Filmfesztivál is programra tűzte és bekerült a Verzió Ember Jogi Dokumentumfilm Fesztivál filmjei közé is.