Két éve ott volt a pénz, a tervek elkészültek, az Európai Bizottság jóváhagyta – az Orbán-kormány mégis politikai alapon blokkolta Budapest 300 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrását. Most azonban minden megváltozhat.
A Fővárosi Önkormányzat 2024 óta rendelkezik egy közel 300 milliárd forintos uniós fejlesztési kerettel a 2021–2027-es kohéziós programozási időszakból – olyan pénzekkel, amelyek nem részei a jogállamisági vita miatt befagyasztott forrásoknak, és amelyeket elvileg bármikor le lehetett volna hívni. Ehelyett az Orbán-kormány Irányító Hatóságai adminisztratív eszközökkel tartották vissza a fejlesztéseket: egyes pályázatok évek után sem kaptak bírálatot, szükséges szerződéseket nem kötöttek meg, konzorciumi megállapodásokat nem írtak alá. A végeredmény lesújtó: a 300 milliárdból mindössze két támogatási szerződés született, összesen 56 milliárd forint értékben. „Ez nevetséges összeg a 300 milliárdhoz képest” – mondta lapunknak Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve, hogy az elakadt programok olyan átgondolt, szakmai és uniós szinten is jóváhagyott fejlesztések, amelyek „nyilvánvalóan politikai alapon lettek blokkolva.” Az Európai Bizottság illetékesei korábban maguk is megállapították, hogy Budapest esetében diszkrimináció érhető tetten.
Kapcsolódó cikk
„Örülök, hogy végre beismerte” – Magyar Péter reagált Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea titkos levelére
Magyar Péter megkapta Mészáros Lőrinc levelét – és néhány mondatban válaszolt: a levél szerinte egyszerre könyörgés és fenyegetőzés, a TV2-t pedig árulják, csak a tulajdonosnak elfelejtették szólni.
Most azonban a kormányváltás mindent felülír. Karácsony Gergely a 24.hu-nak elmondta, hogy a 300 milliárdos kohéziós kerethez hamarosan hozzájöhet a helyreállítási alap, az RRF eddig elérhetetlen forrásainak egy jelentős része is – összesen több mint 700 milliárd forintnyi uniós fejlesztési lehetőség nyílhat meg Budapest előtt, amennyiben a Tisza-kormány gyorsan megállapodik az Európai Bizottsággal. A főváros készen áll: a projektlista kész, a tervek ki vannak dolgozva, és Karácsony szavai szerint az egyes fejlesztések „akár már holnap” elindulhatnának.
Évek óta fiókban váró tervek – és a politikai blokád mechanizmusa
Hogy a budapesti uniós fejlesztések miért akadtak el, arra a forráscikk részletes képet ad. Az Irányító Hatóságok – amelyek a minisztériumi háttérrel működő szervek – több éve nem zárták le egyes pályázatok bírálatát. Más esetekben a főváros már elindított programokat, de a szükséges támogatási szerződéseket az Irányító Hatóság máig nem kötötte meg. A beruházási törvény alapján az EU-s fejlesztésekhez a fővárosnak konzorciumi megállapodást kellett volna kötnie az Építési és Közlekedési Minisztériummal – ezt a megállapodást azonban a hivatal sohasem írta alá. Mindeközben az Orbán-kormány egyetlen esetben sem adott hivatalos választ arra, miért blokkolja ezeket a forrásokat.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter robbanásszerű bejelentése: a NAV felfüggesztette Rogán Antal körének utalásait
Magyar Péter szombaton robbanásszerű videóval állt elő: a NAV állítólag már felfüggesztette Rogán Antal körének több nagy értékű utalását – az adóhatóság nem cáfolta, de nem is erősítette meg az értesülést.
Karácsony Gergely főpolgármester, aki egyébként maga is szembenézett azzal a dilemmával, hogy a Tisza Párt mögé álljon-e, a kialakult helyzetről már korábban is határozottan fogalmazott: amennyiben megnyílnak az uniós források, és megszűnik a fővárost „megfojtani akaró politika”, Budapest előtt óriási lehetőségek állnak. A főpolgármester a fejlesztési pénzek felhasználására konkrét projekteket nevezett meg: 100 új villamos és a villamoshálózat bővítése, 250 elektromos busz, árvízvédelmi beruházások, a Rákosrendező-projekt RRF-forrásból, zöldterületek megújítása, lakhatási és szociális programok.
A szoros határidő és az óriási bökkenő
A lehetőség valós – de a határidők kegyetlenek. Az RRF-forrásoknál a mérföldköveket és célokat 2026. augusztus végéig kell teljesíteni, a végső kifizetési kérelmeknek pedig szeptember végéig be kell érkezniük Brüsszelbe. Ez azt jelenti, hogy teljesen új, nagy infrastrukturális beruházások esetében rendkívül szűk a mozgástér – csak olyan projekteket lehet befogadni, amelyek már előkészített vagy régóta tervezett fejlesztések. Szerencsére Budapest esetében pontosan erről van szó: a főváros évek óta készen áll, a tervek a fiókban vannak, a városvezetés csak a politikai blokád feloldására várt.
Kapcsolódó cikk
„Édesem, rád sehol sincs szükség” – Molnár Áron most nyilvánosan szétszedta Orbán Viktor búcsúbeszédét, és mindenkit sokkolt, amit Mága Zoliról kérdezett
Orbán Viktor bejelentette, hogy visszaadja mandátumát és a „nemzeti oldal újjászervezésére” koncentrál – Molnár Áron pedig egyetlen mondattal söpörte le az egészet, majd előrántott egy 850 milliós közpénzügyet, amelyről mindenki hallgatott.
A Magyar-kormány és az Európai Bizottság között már megindultak a technikai tárgyalások: Brüsszelből magas szintű delegáció érkezett Budapestre, és mindkét fél elkötelezte magát a befagyasztott források feloldásának sürgős kezelése mellett. A kohéziós pénzeknél hosszabb a kifutás, az RRF-nél azonban minden héten számít – és Budapest most ott áll a történelmi lehetőség küszöbén, amelyre évek óta vár.
„A programok akár már holnap elindulhatnának" – mondta Karácsony Gergely, miközben a városvezetés olyan fejlesztési tervekkel vár, amelyeket az előző kormány éveken át tudatosan tartott a fiókban.
Budapest uniós forrásainak sorsa az elkövetkező hónapokban dől el – és a tét hatalmas. A 700 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőség nem csupán számok kérdése: villamos, busz, árvízvédelem, zöldterületek, lakhatás – olyan beruházások, amelyek közvetlenül érintik a főváros másfél millió lakóját. Hogy a Tisza-kormánynak sikerül-e gyorsan megállapodnia az Európai Bizottsággal és feloldani a forrásokat, az nemcsak Budapest, hanem az egész ország szempontjából is az egyik legfontosabb kérdés az alakuló kormány első hónapjaiban.
Kapcsolódó cikk
„A politika számomra nem cél, hanem eszköz” – Vitézy Dávid első üzenete miniszterként
Vitézy Dávid a miniszteri megbízásra reagálva három konkrét ígéretet tett – és hosszú listán sorolta, mit akar megvalósítani a MÁV-tól az autópálya-koncessziókig.
